Kreck - Porszem

ez nem marad mindig így érzem, hogy újra éled
minden ami elmúlt, a kör bezárul végleg
az erőszak nem lázad, az erőszak hisztizik
az intelligenciát nem érdekli az, hogy mit illik
öntudatlan emberek fel-alá rohangálnak
de akkor is nyomorognak majd, ha holdra szállnak
mindenkinek több kell, és magából egyre kevesebb
pont ezért nem értik, hogy a halál bizony nem temet
rohadnak a városok, megbuktak modellek
de ez ébresztett rá arra, hogy hol legyek
az arcodon minden, tényleg elég egy mosoly is
mert így csak a szennyvíz, és nem a folyó visz
aki benned hisz..az nem ismer
én az vagyok ki szeret, anyád az ki elvisel
a betonból sok lett, hát még a pénzből...
mit várunk de tényleg ettől a kitalált léttől
ahol pláza épül erődre, és ennek még tapsolnak
hidd el nem túlzás, de istenen taposnak
szemetet árulnak,és mossák az agyad
de nem halsz meg nyugi..csak minden szavad

nem ennyi a valóság, neked is ébresztő
nekem is ébresztő, amit eszünk mérgező
amit látunk csak porszem,
de ami létezik végtelen.. az te vagy ott bent!

mennyi ember rákos...engem az lep meg, hogy mennyi nem
van ellenszer..én tudom, nem hiszem
a stressz meg a hajtás nem való az embernek
nézd csak nevet rajtad a saját gyermeked...
fordítsd meg világot, legyél a fény tereken
ahol megjelenik magától a szerelem..
és nincs már pokol, az elme is csak játszik
ahol nincs több idő, meg aki jobbra vágyik
ezerszer éled újra, ezerszer veszíted el
ideje tanulni, helyetted más nem felel
ha várod ami rád vár, soha nem jön el
minden itt van, ez nem szorít ez megölel..
egy csodás világban sok barom szülővel
kik alig találkoztak még igazi tükörrel
lépnétek előre, de én meguntam a dogmát
ez már mindenkié, úgyhogy hiába lopnád..

nem ennyi a valóság, neked is ébresztő
nekem is ébresztő, amit eszünk mérgező
amit látunk csak porszem,
de ami létezik végtelen.. az te vagy ott bent!

nézz jól körbe , eltunyult lusta emberek
hajtás éveken keresztül egy celláért mi eltemet
út nélküli célok, forintos élvezet
de hogy megélj ahhoz hidd el nem a pénz vezet
ahogy loholtok rossz nézni, és főleg magamat
hogy nem tudok annyit tenni, hogy életben tartsalak
egyszer ébredni kell, és kidobni a szemetet
hogy a pillanatot éld, és ne évente pár perceket
az idő nem türelmes...a látszat átver
valami elkezdődik, és valami épp száll el
az örök élet nem titok, ha te nem vagy hazugság
a rendszer szépen fogalmazza meg azt, hogy szarunk rád
ebben a szorítóban levegőt kell venni
amit most látsz csak porszem, a való közel sem ennyi...
tudom, hogy megérzed és visszatérsz az útra
ahol mindig is jártál, ahol megszületsz újra..

nem ennyi a valóság, neked is ébresztő
nekem is ébresztő, amit eszünk mérgező
amit látunk csak porszem,
de ami létezik végtelen.. az te vagy ott bent!