Tkyd - Új világ

Hát itt van, mit vártam, amire vágytam
Reményt zabáltam és álmokat hánytam
A lehetségesnél messzebre szálltam,
Sokat reméltem, de semmit nem találtam
A napok, mint mozaikdarabok
Kifakult képek, az emlék kavarog
Rímeket hadarok, zenéket zavarok
Stabilnak látszom, de hullanak a csavarok
Magamba mélyen matatok
De maszkot mutatok, hamisak az adatok
A rendszer téved, kiszívja a véred
Kéred a béred, de el nem éred
Soha nem ébred a végtelen nyugalom
A napfényt kutatom a végtelen nyugaton
Álmomban indulok végtelen utakon
Vigyáz a csend, míg az utamat kutatom
Mindenhol tudatom: véget ér az uralom
Eltűnnek a színek, felváltja az unalom
Szűk a cellám, de minden nap utazom
Mindig más vagyok, de önmagamat mutatom
A testem a homok, ami izzik a napon
Az agyam a tinta, ami szárad a lapon
A kezemmel tollamat vezetem, de vakon
Az emlékeimbe vésve egy padon
A civilizáció rosszabb, mint a vadon
Hiányzik valami, de nagyon
Új világ.....




Hát itt van, mit vártam, amire vágytam
Fényt vetettem, árnyékot kaszáltam
Túl sok a relatív, hol van a kreatív?
Valaki hív, de az emlékem negatív
Kőbe vert álmok mögé rejted önmagad
A pénz ragad, a lelkiismeret tagad
Falakat bont a rothadó szeretet
Ha vezeted a szemedet, láthatod a szemetet
Kattan a tár, hiszen nem ölt még eleget
Ömlik az élet, már érzem a meleget
Emberek állnak, falnak és félnek
Elfelejtik, hogy kiért is élnek
Jézus, Mohamed, Allah vagy Siva
Választ ad néha a cannabis sativa
A civilizáció rosszabb, mint a vadon
Hiányzik valami, de nagyon
Új világ.....