Szabó Ádám - Hadd legyen más!

Amikor a föld, amin jársz, elindul,
a sarkaiból kifordul,
messzire elgurul…
Szerelem, vagy valami más, mi fontos
hirtelen már nem biztos,
es valami mást jelent a fent, a lent…

S ami vele jön fáj, mert változás,
pedig lehet, hogy ez csak folytatás!
Lehet titokban megbújt számadás,
ahol Te vagy a sodrás, engedd, hadd legyen más!

R:
Fújjon a szél, ha fújni akar!
Vigyen a víz, a tűz, a vihar!
Ki akar, így is kincsre talál!
Veszít az, ki ellenáll!

Amikor a falaid dőlnek össze
és nézed csak, gúzsba kötve
ahogyan tűnik el…
Ami tart, és valami más, mi számít,
s az, aki félreállít
Mert valaki mást ígért, ítélt, elért...

S ami vele jön fáj, mert változás,
pedig lehet, hogy éppen folytatás...
És lehet, hogy mindez számadás,
ahol Te vagy a sodrás, engedd, hadd legyen más!

R:
Fújjon a szél, ha fújni akar!
Vigyen a víz, a tűz, a vihar!
Ki akar, így is kincsre talál!
Minek is úszni ellene már?

Fújjon a szél, ha fújni akar!
Vigyen a víz, a tűz, a vihar!
Ki akar, így is kincsre talál!
Veszít az, ki ellenáll!

Ha minden más, mint rég,
és nem látod, hogy miért,
ha nincs is jobb út még,
várnod épp elég!

R:
Fújjon a szél, ha fújni akar!
Vigyen a víz, a tűz, a vihar!
Ki akar, így is kincsre talál!
Minek is úszni ellene már?

Fújjon a szél, ha fújni akar!
Vigyen a víz, a tűz, a vihar!
Ki akar, így is kincsre talál!
Veszít az, ki ellenáll!