Szilasi Andrea - Várj még (közr. Sasvári Sándor)

Hold kél....mennyi emlék ránk talál
Mennyi álomkép...most minden olyan szép

Élet, neked köszönhetem mindenem
oly szép a világ, már nem várnak csodák
de szívünkben a láng mindörökké ég.

Mennyi éj...mennyi fájó ébredés
Majd elmúlik hirtelen, mint egy szerelem
Mit elsöpör a szél

Várj még, látnod kell az éjjel ezer csillagát, ragyogjon rád
Az éjjel boldog álmot hoz felénk, mit fényes hajnal messze űzhet
Mégsem bánjuk, hogyha véget ér

Érints..(érints) kérlek nyújtsd felém a két kezed
Hogyan mondjam el, hisz senki nem felel
hogy míg te létezel, csak addig élek én

(uuuhhh) Nézz rám...(nézz rám) Ölelj úgy, mint akkor rég (ölelj úgy, mint rég)
Mondd, hogy forró még a vágy, s az ajkam olyan lágy
Hogy szikrát gyújt a szél

Várj még, látnod kell az éjjel ezer csillagát, ragyogjon rád
Az éjjel boldog álmot hoz felénk, mit fényes hajnal messze űzhet
Mégsem bánjuk, hogyha véget ér

Minden nyár és minden tél,
minden árny és fény egy érzésről beszél
Tudnod kell, ha messze mennél, véget ér
Nem engedhetlek téged el,
Bár távol vagy, de oly közel
Ha mennél úgyis visszafúj a szééééél....

Várj még, látnod kell az éjjel ezer csillagát, ragyogjon rád
Az éjjel boldog álmot hoz felénk, mit fényes hajnal messze űzhet
Mégsem bánjuk, hogyha véget ér...
Hogyha véget ér...