Ördögölő Józsiás - Budapesti Operettszínház - Ez az álom ébren szép!

Matuzsa: Mikor úgy érzed, hogy itt van a vég
És az élet túl kemény...
Jöhet földrengés vagy égi vihar, mindig ébred új remény!

Itt az ármány minden lelket rabláncra ver,
Gúsba vág a zord önkény!
Mert a jog nem számít, hisz semmise szent
És a káosz már törvény.

Józsiás!

Nép: Józsiás!

Józsiás: Ne bántsátok!

Idilló: Ő egy bűnbánó ördög!Ő szerzett ártatlan őzbak szívet Józsiás szíve helyett.

Józsiás: Új nap virrad és jót ígér,
Ez a hosszú éj egyszer véget ér!
Hidd el nem rémít már száz halál,
Csak a fény ami vár.

Nem lesz ördögi félelem.
Kell hogy együtt győzzünk a végzeten!
Gyere készülj itt van a pillanat,
Ez a nép lehet szabad!
Mint rég!

Kórus: Ez a rémálom ha majd véget ér, újra ránk köszönt a nap.
És a mindenség zeng egy gondolatot: hogy e nép legyen szabad!
És a napfény megigézi ezt a csodát,
Amit jól csak a szívünk lát.
Gyere fogjunk össze és add a kezed.Ez a pillanat készülj hát!

Százak, ezrek hangján csendül a dal:
Matuzsa: Csendül a dal!
Vesszen hát a zsarnokság!
Matuzsa: Vesszen hát a zsarnokság!
Sorsunk nem tépázza tovább félelem.
Matuzsa: Nem bénít tovább félelem!
Lelkünk béke járja át.
Matuzsa: Lelkünk most béke járja át!

Ha az ősök éneke a szívünkben zeng,
Minden úgy lesz majd mint rég.
Mert az élet végre itt szabad lehet,
Ez az álom ébren szép!

Mert az élet végre itt szabad lehet,
Ez az álom ébren szép!