Sub Bass Monster - Malátai Sörecetszolgálat

Különös ötlet villant be Szabinak a minap
Hát mé’ nem szürcsölgetnek többen sört, amikor mindenki ihatna
Mindenféle puccos löttyöt divatba
Amitől azt se tudtad tegnap már, hogy mi van ma
Mondtam is magamnak, te fiú, ennek vége kell legyen
A sörecetszolgálat ez ellen tegyen
A kultikus pulpitus egy kocsma pult típus lenne
És én rendre szónokolnék benne
Armageddon, világégés, bármekkora a vész
Csak harapnék pár üveggel azt kész
Persze olyankor öreganyám mondaná:
„Ma nem vagy szomjús húsom”
Nem tehetek róla, ilyen a habitusom
Egy kis örökmozgó, Serpentu Mobile
Ha bírod a beered erről ne szokj le
Legyen az péntek vagy hétfő vagy szombat vagy kedd
A sör levét szádra hiába ne vedd!

refr.
Szomjas vagy barátom? Látom tátod a szádat!
Itt a malátai Sörecetszolgálat
Vigyoroghatnékod van, vagy betalált a bánat?
Itt a malátai Sörecetszolgálat
Szaglik a szőlőnek, tán pimpós a párlat?
Itt a malátai Sörecetszolgálat
Nem kell tolakodni, mindenkinek nyitok párat
Itt a malátai Sörecetszolgálat

Hallod, hogy nem vagy egy dorbézolós Dionüszosz?
De többet érdemelsz, mint a diannás szesz
De nem kell lecseszd, aki nedűt hoz,
Te csak annyit kérdezz: Mi a rianás ez?
Irányítsd a sorsod, ragadd meg a korsót
Azt fortyold, a folyadék hiányod mindig pótold, gyerek
Vagy különben pikk-pakk kiszárad a beled
Aztán csákány, kampó, rudi, isten veled
Mert akár a karate, a főszerep az akaraté
Akármikor pult alá ihatod magadat, hé
Hogyhogy nem megy? Hát nincs hozzá kedved?
Tudom nehéz a kezdet, de ha végre elkezded
Úgy már csúszik, ezt muszáj megjegyezni
Nincs itt semmi hópi-papi mindenkinek megy ez
Nem számít, hogy csóringer, nem számít hogy gazdag
Mert kortytól függetlenül sört bárki fogyaszthat

refr.

Soha nem öntök habtiszta pohárba vizet
Hát minek, amíg lesz ember a Földön, ki fizet?
A számba szamba táncot járnak az ízek
A torkomon lecsordulva /zzz/ szinte zizeg
A levegő, és egy igazi sörkorsóemelő
Bajnoknak nem játék dolog, kötelező
Gyakorlat, ahogyan elém sörhalmot pakolnak
Maradéktalanul hmm bepuszilom, csapold csak
Gyere, az embernek ezért nőtt keze
Meg szája, hogy azt csak sörivásra használja
Dolgozik a garat, ami maradt harag
A mell a büszkeségtől, a has a sörtől dagad
Magadtól ne tagadd meg, hiszen ez pár cimborád
Ha más nem, én majd számítok rád
Hol találsz nem titok, a lepel lehull
A kocsmától innen, az üveghegyen túl