Levél apukához

Tudom, hogy most haragudnál,
hogy ha látnál engem,
késő van és mégsem alszom én.
Ne félj csak a kislámpa ég,
csend van szék se reccsen,
alszik anyám, szuszog kisöcsém.

Ritkán jársz most apu haza,
s mindig úgy sietsz el,
és valahogy olyan furcsa vagy.
Tudom nem árulsz el engem,
te mondtad rég egyszer:
"Mi összetartunk ugye férfiak".

Apuka gyere haza, szépen kérlek,
ígérem jó leszek nagyon.
Nem verem meg többé a kisöcsémet,
fogamat szó nélkül megmosom.

Semmit se hozz nekem,
mert más úgysem kell,
csak te gyere és velünk maradj.
Ugye nem váratsz soká,
és egy reggel itt leszel?
Csókol kisfiad.

Azt mondta az anyu,
hogy te csak pár hétre mégy el,
vidéken vagy, most ott dolgozol.
Elhittem és azóta is
úgy aludtam én el,
másnap itt vagy, vajon mit hozol.

Nem jöttél, csak jött helyetted
pénz, cukor ajándék,
villannyal hajtott kisvasút.
Nincsen, aki megjavítsa,
ha rossz lesz a játék,
és nélküled nem örülök úgy.

Apuka gyere haza, szépen kérlek,
ígérem jó leszek nagyon.
Nem verem meg többé a kisöcsémet,
fogamat szó nélkül megmosom.

Semmit se hozz nekem,
mert más úgysem kell,
csak te gyere és velünk maradj.
Ugye nem váratsz soká,
és egy reggel itt leszel?
Csókol kisfiad.

Most már tudom anyu téved,
vagy csak rosszat mondott,
bár én másnak soha nem hiszek.
Te mond meg hát édes apu,
tényleg sokkal jobb ott?
Sokkal jobbak ott a gyerekek?

Tudd meg, hogy anyunál szebb,
úgy sem lehet senki,
s nálam jobban senki nem szeret.
Késő van már álmos vagyok,
holnap fel kell kelnem,
lehet, hogy számtanból felelek.

Apuka gyere haza, szépen kérlek,
ígérem jó leszek nagyon.
Nem verem meg többé a kisöcsémet,
fogamat szó nélkül megmosom.

Semmit se hozz nekem,
mert más úgysem kell,
csak te gyere és velünk maradj.
Ugye nem váratsz soká,
és egy reggel itt leszel?
Ugye, hogy itt leszel!?
Addig is szeretettek csókol kisfiad.