Tkyd - Út a semmibe

Van kettőféle magyar álom
Az egyik bedarál a másikat meg bedarálom
Ha elveszítesz valamit az elveszi az eszedet
Ha leráznak az olyan,mintha levágnák a kezed
Ha mély vízbe mászol azt gondold meg kétszer
Az elméd a kereszted,a szíved az ékszer
A pénz odavisz, ahol mindenki boldog
De fáj amikor majd kivágják a foltot
A tré úgy is tré,hogyha bekened mézzel
A motor ha leáll, megtekered kézzel
Ne csak nézzél, látni is tanuljál
Hogy jön a jó vagy te leszel aki szarul jár
Van egy tesóm meg egy fél családom
Szar az életem,de nem érted, hogy miért dzsanázom
Van ki azt hiszi, hogy kemény és így könnyebb neki
De csak az a laza,aki a szart könnyen veszi

Húzd fel a cipődet és fuss ki a világból
Megmondtam világosan nem kérek az imákból
Nem kell a kőkereszt arannyal kirakva
A kóbor kutyákat senki sem siratja
Nem vagyok senki, csak lélek a falakban
Remény a raboknak bármilyen alakban
M.o. fenn a kéz, Tkyd a színpadon
A szart tiprom, a jókat meg biztatom

Mindennap party, csak mindig egy keményebb
A szívem gazdagabb, a gazdája szegényebb
One love haver rúgjon belém bárki
Ti akárkik vagytok, én nem vagyok akárki
Mert a nevemet suttogják a bolondok:
Add a kezed Kyd, én is szorongok
Béke testvér én leszek az őrzőtök
Egy nyílegyenes világban a körzőtök
Haver húzzál egy vonalat
Tudd hová lépsz, ha elveszíted a fonalat
Ez az az út, ami nem vezet semerre
Szavakból szemüveget szarnak a szemedre
Azt mondják: hé kutya, húzzál a helyedre
És holnap nem emlékszik senki a nevedre
Ha mások szemetét a szádon át veszed be
A szó fegyver s nézik mikor teszed be

Húzd fel a cipődet és fuss ki a világból
Megmondtam világosan nem kérek az imákból
Nem kell a kőkereszt arannyal kirakva
A kóbor kutyákat senki sem siratja
Nem vagyok senki, csak lélek a falakban
Remény a raboknak bármilyen alakban
M.o. fenn a kéz, Tkyd a színpadon
A szart tiprom, a jókat meg biztatom

(scracth)