Koncz Zsuzsa - Lány akinek tiszta volt a szeme (2)

Mikor útnak indult a kislány, szeme tiszta volt mint az ég.
Aki látta mind megcsodálta! Ó Istenem, jaj de szép!
Évek teltek és múltak, a kislány nagyra nőt és ha tánciskolába
elment mindig táncra kérték fel őt.
De Ő senkihez sose szólt, mert a szíve bánatos volt,
Csak egy véget nem érő kis dalt du-dá-dúdolgatott,
...hogy mikor útnak indult a kislány, szeme tiszta volt mint az ég.
Aki látta mind megcsodálta, Istenem, jaj de szép!
Évek teltek és múltak, a kislány nagyra nőt, ahogy elszaladtak az
évek mindig másra kérték fel őt.
De Ő senkihez sose szólt, mert a szíve bánatos volt,
Csak egy véget nem érő kis dalt du-dá-dúdolgatott,
...hogy mikor útnak indult a kislány, szeme tiszta volt mint az ég.
Aki látta mind megcsodálta, Istenem, milyen de szép!
Évek teltek és múltak, a kislány nagyra nőt, szívében miért van
bánat, arról senki se kérdezte őt.
Pedig elmondaná, ha kérik, de soha senki se kérdezi őt.
Így csak kis dalát dúdolgatja, mert senki se kérdezi őt.
Mikor útnak indult a kislány, szeme tiszta volt mint az ég.
Aki látta mind megcsodálta, Istenem, milyen de szép!
Szívében miért van bánat, arról senki se kérdezte őt.
Pedig elmondaná, ha kérik, de soha senki se kérdezi őt.
Így csak kis dalát dúdolgatja, senki se kérdezi őt.
Mikor útnak indult a kislány, szeme tiszta volt mint az ég.
Aki látta mind megcsodálta, Istenem, jaj de szép!
Mikor útnak indult a kislány, szeme tiszta volt mint az ég.