Pap Rita - Fanny és Krisztián

Hol volt egyszer, hol nem volt
Még más volt a világ
Egy családban világra jött
Egy kisfiú Krisztián

Eltelt kis idő

Nem maradt egyedül ő
Jött egy kisleány
Fanninak hívták
Őt is nagyon várták

Így nőttek fel ők

Fanni és Krisztián
A szőke testvérpár
Elindult egy szép napon
Várta őket a nagyvilág

A Hold a csillagok
Utat ti mutassatok
Hisz a világ oly' végtelen
Miként szárnyal a képzelet

A gyermek évek úgy teltek
Volt ott sok jóbarát
Kisállatokat felneveltek
Kutyát és sok cicát

Volt egy kis csacsi
Szürke szép csacsi
Ki csodára várt
Elvitte hát őt a testvérpár

A szivárványon át

Fanni és Krisztián
A szőke testvérpár
Elindult egy szép napon
Várta őket a nagyvilág

A Hold a csillagok
Utat ti mutassatok
Hisz a világ oly' végtelen
Miként szárnyal a képzelet

Fanni és Krisztián
A szőke testvérpár
Elindult egy szép napon
Várta őket a nagyvilág

A Hold a csillagok
Utat ti mutassatok
Hisz a világ oly' végtelen
Miként szárnyal a képzelet

Miként szárnyal a képzelet...

És az álom-utazás elkezdődött. Eljött értük egy ezüstös csillaghajó, melyet egy csillagszemű lény vezetett. A két gyermek beszállt a csillaghajóba, mely a fény sebességével elrepítette őket egy másik bolygóra. Ez a bolygó egészen hasonló volt a mi Földünkhöz. Ott is voltak óceánok, voltak szigetek, delfinek, még a csacsink is elámult ennyi csoda láttán! Lementek még a föld alá is, ahol a manók rendeztek számukra egy hatalmas házi bulit. Mindenhol nagyon jól érezték magukat, és mikor a csillagszemű hazatérésre szólította őket megfogadták, hogy mindig barátok maradnak. Sohasem felejtik el ezt a csodálatos utazást.
Csodaváró csacsink is rájött, hogy az igazi csoda: a szeretet. Hisz ez varázsolja széppé az életünket. Fanni és Krisztián a sok élménytől kábultan és kissé szomorúan ugyan, de beszálltak a csillaghajóba, és mikor reggel a Nap bekandikált az ablakon fáradtan, de boldogan ébredtek fel kis szobájukban. A játékpolcon pedig a csacsi nézett rájuk, és mint két csillag úgy ragyogott a szeme.