Kovács Erzsi - Erzsike (Ne légy szomorú, te kisleány)

Csak egy kislány, aki voltam,
csak egy kócos kisleány.
Még nem tudtam, mi az élet,
és hogy mi vár még reám.
Enyém volt az egész utca,
zsivaj, lárma, kacagás.
De ha néha eltörött a mécses,
vigasztaltak, gyere hát!

Ne légy szomorú, te kisleány,
töröld le a könnyeket!
Felejtsd el a bút, a bánatot,
és szeresd az életet!
Ejnye, szőke kislány, Erzsike,
Böbe, Zsóka, Erzsébet.
Királynői névvel, gyermekem,
pityeregni nem lehet!

Ne légy szomorú, te kisleány,
töröld le a könnyeket!
Felejtsd el a bút, a bánatot,
és szeresd az életet!
Tudod, mi a legjobb orvosság,
ami elűz minden bajt?
Hogyha nagy a gondod, s bánatod,
dalold vélem ezt a dalt!

Ma már tudom, mi az élet,
ez nem móka, kacagás.
Hányszor volt, hogy sírni kellett,
de nem látta senki más.
Ma csak úgy hívnak, hogy Erzsi.
Kemény lettem mindenért,
de a szívem megmaradt a régi,
pedig elszállt néhány év.

//:Ne légy szomorú, te kisleány,
töröld le a könnyeket!
Felejtsd el a bút, a bánatot,
és szeresd az életet!
Ejnye, szőke kislány, Erzsike,
Böbe, Zsóka, Erzsébet.
Királynői névvel, gyermekem,
pityeregni nem lehet!

Ne légy szomorú, te kisleány,
töröld le a könnyeket!
Felejtsd el a bút, a bánatot,
és szeresd az életet!
Tudod, mi a legjobb orvosság,
ami elűz minden bajt?
Hogyha nagy a gondod, s bánatod,
dalold vélem ezt a dalt!://
Lá-lá-lá, lá-lá, lá-lá-lá,...