Hobo Blues Band - Levél Irinának

Azon a tavaszon tiszta, éles fényben,
Összezavarodva ott álltam a szélben.
Nem is tudom miért, még mindig reméltem.
Mosollyal bíztattál. Pontosan emlékszem.
Apám szeretett meg, ő akart magának,
De te messze voltál, behódolt hát másnak.
Így jutottál nekem. Készültem a nászra,
Nem hozhattam szégyent apám szavára.
Vártam rád - hátha nem jössz el soha.
Vártam rád - most itt vagy. Én ostoba.
Vártam rád - azt hittem, nem vesztek sokat.
Vártam rád - nem voltam buta áldozat.
Vártam rád - egy fiú a koca karjában.
Vártam rád - nászút Jaltában.
Vártam rád - óh, tudok-e veled élni?
Vártam rád - nem lehet lelépni.
Reggel levetettem szép, régi ruhámat.
Az irigy szomszédok álmélkodva álltak.
Belenyugszol hamar - vígasztalt az öcsém.
Azt mondták kedves vagy, barátságos kövér.
Óh, nagyon becsaptak akik idehoztak.
Nem ismertek téged, csak hallottak rólad.
Azt hiszik, jót tettek. Boldogok, nyugodtak.
Lehajtom a fejem, viselem sorsomat.
Tudod jól - az órák neked járnak.
Tudod jól - csúnya vagy és nem kívánlak.
Tudod jól - álmomban mit beszélek.
Tudod jól - a messzi múltba nézek.
Tudod jól - hamar megvénülök.
Tudod jól - csak a tévé előtt ülök.
Tudod jól - mit szeretek enni.
Tudod jól - meddig merek menni.
Tudod jól - csak te maradtál nekem.
Tudod jól - és nem bízol bennem.
Tudod jól - a gyengébb én vagyok.
Tudod jól - jár a pofám, de nem lázadok.
Tudod jól - hogy undorodom tőled.
Tudod jól - mit gondolok felőled.
Tudod jól - csak kényszerből szeretlek.
Tudod jól - én sem hiszek benned.