Szabó Balázs Bandája - Hétköznapi (feat. Julie Rens) video

Album: nincs kép
Szövegírók: Szabó Balázs
Harangozó Sebestyén
Acsády Soma György
Ferencz László
ölveti Mátyás
Zeneszerzők: Szabó Balázs
Kiadó: Keressük!
Stílus: Folk-rock,Alternatív-rock
Címkék: Keressük!
Miről szól a(z) 'Hétköznapi (feat. Julie Rens)' dalszöveg ?
A szöveg egy metaforikus képet fest az életről, ami egy fa tetején helyezkedik el, ahol az énekes megosztja azt a nézővel. Az éjszakai élet fényei ábrándok és fehér bárányok formájában jelennek meg, melyeket a nézőnek mutatnak. Az énekes álmai a szél által hordozott üveggolyókként jelennek meg, amelyeket ő cserébe egy pillantásért ad. A szöveg francia része arról szól, hogy az énekes részeg az évszakoktól, amelyek megteremtik őrült fantáziáját. Az egész dal az énekes és a néző közötti erős kapcsolatról szól, ahol nem fér már semmi közéjük.
Nyomj egy like-ot ha tetszik ez a rovat!
Megtekintve: Ma 1, összesen 89585 alkalommal

Beküldő

Sybill

Sybill

Pontszám: 45

Dalszöveg

Fönn van az életem egy fa tetején, senkinek le nem hozom,
csak maradok tisztelettel ott köpködve fűmagot,
aztán reggelre kikel a rét és talpam alá feszül,
az élettel együtt csak te meg én hármasban fészkelünk,
és hagyom, hogy nézd, nézd, nézd és nem fér már semmi közénk,
a kezem s kezed közé, a kezem s kezed közé....

Fönn van a sorsunk az ég tetején, nappal ki sem derül,
csak éjszaka látni fényeit, mikor a józanság szenderül,
aztán reggelre lehull az ég, és hajtogat másikat, kék
színű ábrándokat, fehér bárányokat,
és hagyom, hogy nézd, nézd, nézd és nem fér már semmi közénk,
a kezem s kezed közé, a kezem s kezed közé....

Nézd csak, az álmom a szél viszi épp, kezem oda föl sem ér,
és üveggolyókon táncol el, a végtelen szőnyegén,
aztán napokig felém se néz, papírhajókon él,
majd elhozza lopott kincseit, egy pillantásodért.
Fönn van az életem egy fa tetején, senkinek le nem hozom,
csak maradok tisztelettel ott köpködve fűmagot,
aztán reggelre kikel a rét és talpam alá feszül,
az élettel együtt csak te meg én hármasban fészkelünk.

Suis mon sillage et penches ton visage
Vois mon naufrage atteignant ton rivage

Je suis ivre ivre ivre, ivre de tes saisons
Celles qui dessinent mes plus folles déraisons
Je suis ivre ivre ivre, ivre de tes saisons
Celles qui dessinent mes plus folles déraisons

És hagyom, hogy nézd, nézd, nézd, s nem fér már semmi közénk,
a kezem s kezed közé a kezem s kezed közé....
És hagyom, hogy nézd, nézd, nézd, s nem fér már semmi közénk,
a kezem s kezed közé a kezem s kezed közé...
 
Hozzászólás írásához kérjük jelentkezz be!

Zeneszöveg hozzászólások

Te vagy a kiválasztott!
Te

Még egy hozzászólás sincs, tökéletes alkalom, hogy írj valamit!

© 2024 - Zeneszöveg.hu Kft. - Minden jog fenntartva.
Kedves Látogatónk!

A Zeneszöveg.hu oldal teljes értékű használatához minimum Internet Explorer 8 vagy Google Chrome v8.0, illetve Mozilla Firefox 4.0 böngésző ajánlott. Az alábbi linkeken elérhetők a legfrissebb változatok.

Amennyiben korlátozott lehetőségekkel folytatni kívánod a böngészést oldalainkon, kattints a TOVÁBB gombra.

Tovább