Romantic - Csillagszemű éj

Hív csalogatón, úgy, mint rég az a part.
Úgy járt a tánc, vágyvihart kavart!
Szállt a kikötő, mézes bor, csoda dal.
Átjárt a tűz. Kár, hogy túl hamar!
Lágy ölelés. Szép, ahogy semmi talán!
Oly' vágyón nézett rám,
ahogy néz ma a csúf magány.

CSILLAGSZEMŰ ÉJ VOLT,
A NYÁR CSÓKOT SZÓRT.
A SZÍVEM FÁJT, DE AZ AJKAM SZÓT SEM SZÓLT.
CSILLAGFÉNY ÉS FÉLHOLD,
CSAK AZ ÉN KÖNNYEM FOLYT.
CSAK NÉZETT RÁM, SZEMEIN MOSOLY VOLT.

Mint kézből a szél a virágcsokrot,
elraboltam tőled a csókod,
kiraboltam a percet,
mert tetszett, ahogy ajkad reszket.
Élveztem, hogy elvisz a mámor,
s egy karnyújtásra lesz csak a távol,
ami vággyal éget,
hogy táncba vigyelek ma téged.

Hív, gyötör a szép, álmom még odajár.
A vágy visszatér, úgy, mint napsugár.
Ég az a csók, érzi és őrzi a szám.
Oly' forrón ért hozzám!
Sose volt olyan éjszakám.

CSILLAGSZEMŰ ÉJ VOLT…

Vittelek ölben az éjszakába,
hogy táncot járva a kéj szavára
megtaláld, ami nincsen,
bennem a párod, gyönyörű kincsem.
Lüktet az éjjel, lüktet a szíved,
összemosódnak a bűnös színek,
és megadtam neked egy álmot,
mert tudtam, hogy nagyon várod.