Danics Dóra - Most vagy soha

Ébren lét párkányán
Ötletből nincs hiány
szíved gyötör, futsz a sorsod elől.

Reggel már úgy kelsz fel
összegyűrt lélekkel
veszett gyönyör, futsz a sorsod elől.

Felnagyított büszkeség
szemed nem könnyes már rég
gyötör, futsz a sorsod elől.

Ott a félkész kártyavár
többi lapja kezedben áll
eldől, hogy futsz-e sorsod elől.

A benned élő álmodó
elringató,vágyat hozó, csillapíthatatlan hévvel
csak kérlel, csak hív
Láss, kérj, játssz, most vagy soha!
kell egy cél most vagy soha
Ábrándból szőtt légvár
egyszer talán összedől, ne fuss a sorsod elől!

Kelj fel, játssz most vagy soha
szólj, sírj, élj, most vagy soha
Pár lépés távolság, ne fuss a sorsod elől!
Ne fuss a sorsod elől!

Az édes élet savanyú
az édes élet keserű gyönyör
futsz a sorsod elől.
Tövis vagy babér koszorú
fejre ejtett déjá-vu
gyötör, futsz a sorsod elől.

A benned élő álmodó
elringató, vágyat hozó, csillapíthatatlan hévvel
csak kérlel, csak hív.

Láss, kérj, járj, most vagy soha
kell egy cél, most vagy soha
Pár lépés távolság, ne fuss a sorsod elől
ne fuss a sorsod elől!

Kelj fel, járj, most vagy soha
szólj, sírj, élj, most vagy soha
Ábrándból szőtt légvár
egyszer talán összedől, ne fuss a sorsod elől!
egyszer talán összedől, ne fuss a sorsod elől!