Téveszme - A vész-szelídítő (Kövek III.) video

Akinek minden a vállán nyugszik, nem nyugszik senki vállán
Előadó: Téveszme
Album: Akinek minden a vállán nyugszik, nem nyugszik senki vállán
Megjelenés: 2014
Hossz: 7:08
Szövegírók: Keressük a szövegírót!
Zeneszerzők: Keressük a zeneszerzőt!
Kiadó: Keressük!
Stílus: Keressük!
Címkék: Keressük!
Megtekintve: Ma 2, összesen 12825 alkalommal

Beküldő

b2222

b2222

Pontszám: 37

Dalszöveg

Verítékem patakján egy nagy hajó mind elviszi
tégy úgy, mint akit érdekel, és úgy teszek, mint aki elhiszi
A jóléttel tömött polcokat járom, tudom, gázos... de magamat látom
egy sérült termék vonalkódján -
a magam elbaszott módján.
Selejtek közt félrehányva,
de leértékelve is drága
láng láng láng
lángol a ház, verítékkel oltom, anyám zokog, és nem vagyok otthon.
Sehol sem vagyok otthon.

Találtam valamit, valamit tudok már régóta:
azoknak fáj a legjobban, akik nem beszélnek róla
Hát nem beszélnek róla, és eltelik pár óra,
és megszállott vigyorral néznek egy újabb buktatóra

Sötét bajtárs...
kézenfogva járták a síneket,
együtt léptek a termekbe,
ahol sosem láttak
még olyan embert,
aki sose látta
még a tengert,
és a vajaskenyeret
(ha csak úgy tehette)
vaj és kenyér nélkül ette.
Vacsorára torokgombócot.
Ki vidítja fel a bohócot, ki? ki? ki? ki?
Ki temeti el a papot?
Ki adja vissza, amit kapott?

Fekete méreg űzi az álmot,
ülj csak le, nem kell így állnod.
Nem kell így élned,
hisz lesz mitől félned
mindig
senki sem hibás
soha, senki nem hibás
Nem kell így élned, majd megteszi helyetted
valaki,
úgyis lesz valaki más,
biztos lesz valaki más…

Megtanulta (millió lélekváltó árán):
akinek minden a vállán nyugszik,
nem nyugszik senki vállán.
akinek minden a vállán nyugszik,
nem nyugszik senki vállán.

Múlt századi kiadás,
Megannyi eszelős hivatás:
mosolydublőr
számlazsonglőr
emberfaragó
hátrány-kovács
kényszer-önkéntes álomhóhér
a rab kőműves rab marad,
aki felhúzta a nagy, fekete falat,
ami támasztja a mély, fekete tavat,
amit a hit hagyott
amikor itt hagyott.
Ó, mindegy, hogy itt vagy ott, hiszen látod: ma már voltam itt.
Ordítanék, ha volna mit,

de a hallgatás köveit dobálom a tóba.
Azoknak fáj a legjobban, akik nem beszélnek róla.
Hát nem beszélnek róla, és eltelik pár óra,
és megszállott vigyorral néznek egy újabb buktatóra.

Verítékem patakján egy nagy hajó mind elviszi,
tégy úgy, mint akit érdekel… nekem az is megteszi
nekem az is megteszi
nekem az is megteszi
 
Hozzászólás írásához kérjük jelentkezz be!

Zeneszöveg hozzászólások

Te vagy a kiválasztott!
Te

Még egy hozzászólás sincs, tökéletes alkalom, hogy írj valamit!

© 2019 - Zeneszöveg.hu Kft. - Minden jog fenntartva.
// //
Kedves Látogatónk!

A Zeneszöveg.hu oldal teljes értékű használatához minimum Internet Explorer 8 vagy Google Chrome v8.0, illetve Mozilla Firefox 4.0 böngésző ajánlott. Az alábbi linkeken elérhetők a legfrissebb változatok.

Amennyiben korlátozott lehetőségekkel folytatni kívánod a böngészést oldalainkon, kattints a TOVÁBB gombra.

Tovább
//