Artist - Aljas

Üres a lapom, csak arra vár, hogy megtöltsem..
Üres a hazám, csak arra vár, hogy megbökjem..
Üres a szíved? Hát adjak neki szemet?
Miért én legyek az, aki eldönti, hogy kit szeret?
Az út merre vezet? Sok poros, fáradt éjszaka
Mi ez a táj, ez a hova tartozás, de szép haza!
Miért vagyok ember? Hát lennék valami más
Miért vagyok én? nem lennék valaki más!
Mindig más az élet, mást hoznak pillanatok..
Csak mára kérlek, mára végképp hagyjatok!
Békén, és adjatok békét, egy koszos helyet..
Tiszta szív helyett, egy új koszos szívet..
Fröcsög a tegnap, még erőtlen vergődik..
Üres a mai nap, amíg az álmok meg nem töltik..
Ez így aljas, aljas az emberi lét..
Tiszta még a szívem, amíg az élet nem keni szét..


Ma csak lássunk, lássak valahogy máshogy..
A vénámat cseréld ki, mindegy hogy, bárhogy..
Nem tudod még, hogy mekkora a teher..
Mert a képzeletem a lábaidnál le sem hever..
Engem visz ár, nem tudok mit tenni,
hogy Józan észt, megszületve már nem tudok venni..
Holnapom nincsen, éppúgy tegnapom nem volt
A mai nap érdekes, nem az utolsó szempont.
Nem egy elveszett gyerek, mondják sokan,
Ha ismernéd az elmém, gondolnák fordítottan..
Tisztelet a költőknek, ismerem az érzést,
hogyha felszakad a seb, nem áll meg a vérzés..
Érdekes, hogy pár beteg elmétől, a kínban..
Lelték meg a nyugalmat már, odabent a sírban..
Kérlek öltöztess fel mára,
A nagy teher alatt, a létrán felmászva..