Steve Antal - Saját magam arca

Magamat adom, de ezek nem magamnak látnak
Minden a látszat, hogy megfeleljél másnak
Másnak, másnak miért legyél mása
Sok mindenki elítél, azér' amiér' más vagy
Be kell, hogy lássam, hogy a könnyebb út az könnyebb
Hitetlen emberek mondják, hogy láttak többet
Előttem élnek, mint a szememben a könnyek
Mögöttem állnak, és a szakadékba löknek
Semmi se köt le, elveszett vagyok a ködbe
Kinek a hibája, ha az élet nem ad többet
Hiába zuhanok, nem érek soha földet
Viszem a zászlóm, a piros-fehér-zöldet
Többet, csak többet elveszek, de nem adok
De én is az Istenhez fordulok, ha szarba vagyok
Hagyogatok, üvegszilánkokra kelek
A fejem a falba verem, a ... tele


-[ 4x ]-

Én nem változok meg, hiába akarok
Hogyan változzak meg, ha már átkozott vagyok
Hogyan változzak meg, én nem tudom, hogyan kell
Amit én érzek belül, senki sem veheti el


Ez a saját életterem, a saját mérgem nyelem
Fekete maszkba fújom a falakra a tegem
Steve Antal, Underground marad a nevem
Mozgalmat hozok minden szar zene ellen
Nem értem, miér' akarod megölni az álmom
Pedig csak arról beszélek, amit kimondanátok
Megdolgoztam azért, ami ma vagyok te fattyú
Amíg a felső tízezret eltartja az apjuk
Minden szegény álmát betekerem egy blantba
Hogy minden bürokratának elmegy tőle a hangja
Hazudok, ha kell, semmit se kaptam ingyen
A tizenkilenc arcomból tizenkilenc ismert
A saját elismerésem, a saját magad harca
Minden egyes hibám, a saját magam arca
Csak nevetek azon, aki sír, hogy nehéz az élet
Az élet azér' szép, mert nehéz, hogy éljek


-[ 4x ]-

Én nem változok meg, hiába akarok
Hogyan változzak meg, ha már átkozott vagyok
Hogyan változzak meg, én nem tudom, hogyan kell
Amit én érzek belül, senki sem veheti el