PETOFI - Bányák

Ne kezdjük el!

Hiszen a beléd vetett hitem épp most ásom el
A hazug falat amit magad köré húztál
Mások csákányai már réges-rég, porrá zúzták!

Az összetört iránytűd szívem felé mutat
Az örökkévalóság bányáiból nem találsz kiutat
Körmöd szakadtából próbálsz köveket ásni
Hiába minden úgy sem fogod már a Napnak fényét látni!

Mit ér az élet ha már gyertyáid csonkig égtek
Az alagút végén nem vár, más csak a szürke végzet
És ne mondd hogy minden rendben
Mert ha bele nézek a szemedbe
Tükrében látom szíved elhagyatott sivatagában
A keselyűk sem lelnek menedéket, már ők sem lelnek menedéket

Felejtsük el!
Hiszen a beléd vetett hitem épp most ástam el
A hazug falat amit magad köré húztál
Mások csákányai már réges-rég, porrá zúzták!

Az összetört iránytűd szívem felé mutat
Az örökkévalóság bányáiból nem találsz kiutat
Körmöd szakadtából próbálsz köveket ásni
Hiába minden úgy sem fogod már a Napnak fényét látni

Lelkem bányájában Te vagy a sötétség

Hidd el én egyre mélyebbre ások
De nem több rohadó húsnál amit találok
Nem tehetek mást, hát tovább állok,
Hallom ahogy a föld alól a nevem kiáltod!