Vodku - Ingyen nincsen sör!

Megint egy péntek, de lehetne akár kedd is,
a kassza csörgött, és megjött a kedv is.
Hát útra kél a díszes muzsikus társaság,
hogy megnézzék a híres pesti éjszakát.

A kocsmák között nem kell sokat járni,
és ötszáz pénzzel a sörre sem kell várni.
A lépcső alján a Lámpás szórja a fényeket,
de a Szomszédból is láthatjuk a lényeget:

Budapesten lakok, fura alakok járnak az utcán,
éjszakai buszok, kalauzok fenik foguk rám.
Inni kér a konok, száraz torok, hát itt van még egy kör.
Nem fizet a zene, de szarunk bele, hogy ingyen nincsen sör!

Körülöttünk otthonos a város,
bár nyolctól négyig az egészségre káros.
És este mindig kedvesek az emberek,
bár van, ki már a hányásában hempereg.

Ha ferde szemmel fentről néz egy néni,
próbáljuk meg, s hagyjuk egymást élni.
Vezéreljen bennünket a józan ész,
részegen nem ordibál a jó zenész.

Budapesten lakok, fura alakok járnak az utcán,
éjszakai buszok, kalauzok fenik foguk rám.
Inni kér a konok, száraz torok, hát itt van még egy kör.
Nem fizet a zene, de szarunk bele, hogy ingyen nincsen sör!

S közben fordul a föld, s arra ébred majd a világ,
hogy ingyen nincsen sör!

Múlik az éjjel, megjönnek a fények,
törnek az álmok, s támadnak a tények.
Hát itt hagyjuk a pálinka- és fűszagot,
és lezárjuk az éjszakai műszakot.

Majd fentről nézve egyszer minden szép lesz,
ami most van, akkor már emlék lesz,
és nem tudja senki, hogy ez volt itt a mi múltunk,
mert érdeklődés hiányában kimúltunk!