Beszterce ostroma (Daljáték) - Téboly trió

(Pongrácz):
Lehet, hogy a nagyvilágban
Ezerféle igazság van,
Ám de itt a váramban
Egy van csak, s az nálam van!
Tudom én, hogy mi vonz benne,
Csupán csak a pénze!
Ismerted őt idáig is,
Nem kérted meg mégse!

(Miloszláv):
Rágalom! Vén bolond!
Nem kell nékem hozomány!
Nincs számomra kerek földön
Nagyobb kincs, mint e lány!
Szeretem! Szeretem!
Csak rá vágytam mindig én!
Gyermekként már megszerettem,
Nem lesz másé, csak enyém!

(Pongrácz):
Ne gondold, hogy bedőlünk
A válogatott szóknak!
Ha fiskális mondja őket,
Hamiskásan szólnak!
Nem a szíved hozott téged,
A megbízód küldött,
Jól tudom, hogy nem vagy más,
Mint besztercei ügynök!

(Miloszláv):
Hülyeség! Szeretem!
Nincs itt ügy, csak szerelem!
Elviszem innen,
S ő eljön velem!

(Pongrácz):
Szólj te is, gyermekem!
Válaszolj, hogy lássa,
Nem vágyódsz te cseppet sem
Egy ilyenfajta társra!

(Apolka):
Szeretem őt, szeretem őt,
Kimondom Isten és ember előtt!
Őhozzá tartoztam gyermekként már,
S tudtam, hogy ő is vár!

(Pongrácz):
Nem adlak hozzá egy jöttmenthez téged,
Százszámra találhatsz te jóval különb férjet!
Tenéked egy herceg jár, vagy éppen egy király,
Nem az a pojáca, körmönfont hitványa!

(Miloszláv):
Elég volt ebből! A törvény beszél!
Nagyon messze ment, komoly büntetést
Kaphat majd ezért.
Nem apja néki, s a gyámja se még.
Térjen észre, vagy tönkre tétetem – legyen már elég!

8Apolka):
Kérlek, ne bántsd! Kérlek, ne bántsd!
Javamat nézi csak ő, semmi mást!
Lányaként tekintek rá, és féltem őt!

(Pongrácz):
Ne félts te engemet, nincsen miért!
Jobb helyről tudom én az igaz törvényt!

(Apolka):
Szeretjük egymást minden felett!

8Miloszláv):
Fogja föl végre, hogy vénember lett!

(Együtt):
Szeretem őt! Szeretem őt!

(Miloszláv: Apolka):
Elviszem innen, hát jöjj! Elmegyek véle, hát jöjj!
Szeretlek én, szeretlek én, szeretlek, jöjj!

(Pongrácz):
Jól van, ha te úgy, te hitvány pondró!
Harcolni akarsz? Nekem úgy is jó!
Nagyra nyílt száj és csekélyke ész,
Most próbálj szájalni, mutasd, mit érsz!

EGYSZERRE:
(Pongrácz: Miloszláv: Apolka):
Úgy, úgy, csak mondd, Hé, te nem tudod, Hagyják abba!
Felfújt hólyag! Hogy kivel kezdesz ki! Nem kell harc!
Úgyse engedem majd! Te ostoba, pökhendi, Jól viselkedem majd!
Úgyse engedem majd! Rozzant senki! Jól viselkedem majd!
Úgyse engedem majd! A megye, a város Jól viselkedem majd!
Úgyse engedem majd! Mind mellettem van! Jól viselkedem majd!
Úgyse engedem majd! És kiállnak értem Jól viselkedem majd!
Jól viselkedem majd!
Úgyse engedem majd! Az országházban! Jól viselkedem majd!
Úgyse engedem majd! Még a miniszterelnök is Jól viselkedem majd!
Úgyse engedem majd! Pontosan tudja,
Úgyse engedem majd! Hogy ki vagyok én!
Úgyse engedem majd! És tudd meg, te gróf,
Úgyse engedem majd! Hogy a király is ismer,
Úgyse engedem majd! Meglásd, hogy végül majd
Úgyse engedem majd! Engedned kell!
Úgyis engeded majd!
Úgyis engeded majd!
Úgyis engeded majd!
Úgyis engeded majd őt!