Erdős Virág - Én vétkem

hagytam hogy kapásból hülyére vegyétek
hagytam hogy tettleg is helyére tegyétek
hagytam hogy ne legyen mázlija juszt se
hagytam hogy ne érje el még a buszt se

hagytam hogy pokollá tegyék az életét
hagytam hogy röhögve kérjék a bérletét
hagytam hogy bagóért szopja a rezet
hagytam hogy ne fogjatok vele kezet

hagytam hogy piti kis vétkekért szívassák
hagytam hogy ne derüljön ki az igazság
hagytam hogy beszálljon apuka cége
hagytam hogy ok nélkül rakják a "c"-be

hagytam hogy vergődés legyen a suli
hagytam hogy kibukni legyen a buli
fejvesztve fusson a Kultúra Házából
hagytam hogy kitessékeljék a plázából

hagytam hogy ráálljon ne nagyon szarozzon
hagytam hogy félpénzért feketén falazzon
hagytam hogy fogdossák buzgón a fenekét
hagytam hogy sokallják sokan a gyerekét

hagytam hogy ne legyen gyógyír a bajára
hagytam hogy ne jusson gázra se kajára
hagytam hogy ne teremjen a föld eleget
hagytam hogy lopnia kelljen a meleget

hagytam hogy horrorrá legyen a valóság
hagytam hogy ne legyen számára tanulság
hagytam hogy diadalt üljön az enyészet
hagytam hogy hagyja a francba az egészet

hagytam hogy hibát a hibára halmozzon
hagytam hogy üljön a seggén és malmozzon
hagytam hogy ne játsszon érdemi szerepet
hagytam hogy ne legyen bennetek szeretet

hagytam hogy ne tudja ne lássa ne értse
hagytam hogy ne fogja fel még a felét se
hagytam hogy ő legyen most is a lúzer
aki a legeslegelsők közt húz el

hagytam hogy nyűg legyen kint is és idegen
s épp olyan hazátlan jöttment mint idebenn
hagytam hogy hadd higgye ami volt köddé lett
bárhogy is kezdődött annó a történet

én viszont ott voltam van róla papírom
fura de van ez a heppem hogy megírom
ott álltam pénztárca mobil a zsebbe'
bedugtam tövig az ujjam a sebbe

láthattam láttam is mindent és mégis:
hagytam hogy hagyjátok hadd hagyjam én is
én vétkem én vétkem én igen nagy —
hagytam hogy így legyen de te
ne hagyd