Bródy János - Én nem tudtam azt, kérem

Én nem tudtam azt, kérem
és jó, hogy megmondták
hogy addig jár a korsó
míg el nem lopják
És azt sem tudtam, kérem
hogy nem szabad lopni
szegény emberekkel
mindig kitolni
De most már mindent tudok
és mindent megértek
csak a betűket nem ismerem

Én nem tudtam azt, kérem
hogy nagy az a zsömle
csak kicsinek látszik
a szájunkhoz mérve
Mert nem tanították meg
a középiskolában
hogy sok igazság van még
a filozófiákban
De most már mindent tudok
és mindent megértek
csak a betűket nem ismerem

Azt, hogy én egy félig művelt kislány voltam
Sajnos, jól tudom
de isteni a felfogásom, így hát
most már könnyen folytatom

Én nem tudtam azt, kérem
hogy sárga a rózsa
akkor is, ha van még
ki vörösnek mondja
És azt sem tudtam, kérem
mert jól eltitkolták
hogy a világon legszebb
hely, Magyarország
De most már mindent tudok
és mindent megértek
csak a betűket nem ismerem

Azt, hogy én egy félig művelt kislány...
És nem tudtam azt, kérem
hogy kocsiban ülve
a jobbról jövőnek van
mindig előnye
Mert nem mondták meg azt sem
hogy balról is jönnek
elromlott a fékjük
és nekem is jöttek
De most már mindent tudok
és mindent megértek
csak a betűket nem ismerem

És nem tudtam azt, kérem
hogy a nagykapuk mellett
mindig van egy kisebb
ahol bemennek
Be is mentem kérem
és azzal fogadtak
hogy túl sokat tudok már
legyen vége a dalnak
És most már többet tudok
akárki másnál
csak a betűket nem ismerem
ú-ú, a betűket nem ismerem
ú-ú, a betűket is ismerem
ú-ú, a betűket is ismerem
most már, a betűket is ismerem
ú-ú, a betűket is ismerem