Bródy János - Hogy mondjam el

Azzal kezdeném, hogy hidd el, nem panaszkodom
Ha körülnézek, látom, hogy nincs is rá okom
De van néhány dolog, amit elmondanék
Csak attól félek én, hogy félreértenéd

Ha szépen szólok hozzád, gyakran meg sem hallgatod
Vagy elintézed azzal, hogy túl érzékeny vagyok
S ha indulattal szólok, hogy figyelj végre rám
A türelmetlenségem a legnagyobb hibám

Hogy mondjam el neked
Hogy mondjam el neked
Hogy mondjam el a bánatom
Hogy mondjam el neked
Hogy mondjam el neked
Hogy mondjam el, nem tudom

S azt sem értem én, a gondjaid mért titkolod
Attól félsz talán, hogy mindig rosszra gondolok
Ha őszintén beszélnél, tudom, segíthetnék
De vallatni sem merlek, még félreértenéd

S úgy érzem már néha, hogy nincs szükséged rám
Te mindent jobban tudsz, és én csak jártatom a szám
S ha bölcsen kioktatsz, végül észre sem veszed
Hogy mélyen hallgatok, veled már nem beszélgetek

Hogy mondjam el neked...
Hadd mondjam el neked
Hadd mondjam el neked
Hadd mondjam el a bánatom
Hadd mondjam el neked
Hadd mondjam el neked
Hadd mondjam úgy, ahogy tudom
Hadd mondjam el a bánatom
Hadd mondjam el neked
Hadd mondjam el neked
Hadd mondjam el a bánatom
Hadd mondjam el a bánatom
Hadd mondjam el neked
Hadd mondjam el neked
Hadd mondjam úgy, ahogy tudom