Tape Underground - Börtön

Becsukja az ajtót mögöttem,
Nélkülem nyugodtan pihen,
Egyetlen tévedésként hagy egyedül,
A centrum a szélre kerül.
Örökre így maradok,
Egy Enter és kétmillió halott,
Ugyanaz az Enter kétszázmillió,
Semmi más semmire se jó.
Kiszáradt növény vagyok a kertben,
Sebesült galamb az úttesten,
Lombokba bújó végtelen villanypózna,
Szemtelen fekete bogár a válladon,
Kopott csillag a vállapokon,
Őszintén, tiszta szívvel hazudok magamnak is, ha kell...

Csak vendég vagy ebben a semmire se jó testben,
Ez a valóság börtön az igazság elől.
Ne hidd el, hogy többnek kell itt lenned bárkinél,
Ugyanabban a börtönben ugyanúgy mindenki testvér.

A szeretet csak az agyban,
A harmónia csak a tárgyakban,
Csak a sejtekben a Miértre a válasz,
A pénz a megfoghatatlan.
Őszintén, tiszta szívvel hazudok magamnak is, ha kell,
Örök felejtés lesz a Börtön, ami szabad akaratunkból jön el...

Csak vendég vagy ebben a semmire se jó testben,
Ez a valóság börtön az igazság elől.
Ne hidd el, hogy többnek kell itt lenned bárkinél,
Ugyanabban a börtönben ugyanúgy mindenki testvér.

Csak vendég vagy ebben a testben,
Csak "olyat" felelj,
Tudd, hogy egyszer majd továbbadni kell.
Nincs jel, bújj el,
Örök felejtés lesz a Börtön,
Ami szabad akaratunkból jön el.