Hobo - A blues, az ördög és én

Apám kiátkozott, hát világnak indultam
Vígasztaltam anyám a fülébe dúdoltam
Csavargónak ég a takarója, szél az útitársa
Felhő a párnája, a Hold a lámpása

A keresztútnál megálltam, merre tovább
Fék csikorgott, az ördög jött és vigyorogva kiszállt
Minden álmod igaz lehet, azt ígérte
Csak a lelkedet kell nekem adnod érte

Az ördög akár a blues, a lelkemet kérte
És én az életemet adtam cserébe érte
Az ördög akár a blues, a lelkemet kérte
És én az életemet adtam cserébe érte

Lesz autód, házad sztárokkal kavarsz
Mindent megkaphatsz, amit csak akarsz
Híres leszel, kaviárt eszel, fehérnőt veszel
De a legvégén az ördög visz el

A lelkem már a tiéd, mondd mi az, ami még kell
Ott a sok playback huszár, a sok cuki szőke néger
A szatén ruhás pufók gitárgladiátor
Metálmacsó, felgyúrt tetkós prédikátor

Az ördög akár a blues, a lelkemet kérte
És én az életemet adtam cserébe érte
Az ördög akár a blues, a lelkemet kérte
És én az életemet adtam cserébe érte
Ki tudja, hogy megérte?

Megőrül a szólógitáros

Az ördög akár a blues, a lelkemet kérte
És én az életemet adtam cserébe érte
Az ördög akár a blues, a lelkemet kérte
És én az életemet adtam cserébe érte

Mondják ott hagytam a bluest, igen szerettem volna rég
De ő nem engedett, utánam jött a pokolba is még
Görgetem a kövem és még nem végeztem a blues-zal
Majd ha nem csak üvölteni, de sírni is megtanultam.

Csavarogtam, írtam könyveket, mondtam verseket
Lehettem volna színész, de a blues nem engedett
Kísért és kísértett, akárhova mentem
Számon kérte eskümet, amit neki tettem

Az ördög akár a blues, a lelkemet kérte
És én az életemet adtam cserébe érte
Az ördög akár a blues, a lelkemet kérte
És én az életemet adtam cserébe érte
Megérte, igen megérte?

Blues Robert Johnson emlékére