Varga Miklós - Legyen még szenvedély

(Orestes):
Égig érő jegenyesor, olyan a szerelem
Folyó, melynek nincsen partja, ilyen az életem
Gyűlölöm, ki a szerelmet nem érzi át

(Elektra):
Menekülj tőlem, én halált hozok rád

(Orestes):
Égig érő jegenyékről gyakran álmodom
S akit megszerettem pihen vállamon

(Együtt):
Már nem hittem, hogy társam lesz
Ott hol senki sem jár

(Orestes):
Már nem hittem, hogy érzem, rám valaki várt
Holnap talán nem leszel enyém
Holnapra már messze hív a fény
Olyan vagyok neked, mint levélnek az ág
Mint vitorlának szél, s ébredő világ

Elektra:
Holnap talán ez a dal sem lesz miénk
Holnapra már, mit gondolsz sem tiéd

Orestes:
Az érzés, a játék
Az igaz szenvedély

(Együtt):
Holnapra már csak árnyékként kísért
Legyen még, legyen még a föld legyen miénk
Legyen dal, legyen fény, álarcunk tépjük szét

(Orestes):
Legyen otthonunk, s legyen szó, mely a szívedhez ér

(Elektra):
szívedhez ér

(Együtt):
Legyen még, legyen még, legyen még
Legyen vers, legyen más, de régit írjuk át
Legyen még, szenvedély, ha megérint a fény
Legyen otthonunk, s a szó, csak miénk legyen
Ez a dal, ez a kéz, tiéd legyen