Vámosi János - Kolumbusz

Így történt ez réges-rég,
elmúlt már pár száz év.
Élt akkor sok híresség,
mily buta sors várt reájuk még.
Mert akkor még nem becsülték
így a lángelmét,
hallgassák hát ezt a tréfás,
megtörtént mesét!

Azt mondta Kolumbusz régen
Madridban a piactéren,
új földrész még akad bőven,
de csak nevettek: Ha-ha-ha!
Pont így járt az Arkhimédesz,
képzeljék csak, hogy mit érez,
tapsot vár a tételéhez,
de csak nevettek: Ha-ha-ha!
Száguldott az első mozdony
húsz kilométert nagy sebességgel.
Azt mondták, e sebesség
a vesét rázza széjjel.
És pont így esett meg vélem,
mikor felfedeztem régen,
mily szép vagy, egy csókot kértem,
te csak nevettél: Ha-ha-ha!

Mert a slágert úgy írják,
mindig kell tanulság.
Hegyezd hát a fülecskéd,
dúdold e dalt, hogy te bölcsebb légy!
Mert e dalos történetet
azért mondtam el,
hogy nagy ember vagyok én is,
te is ismerd el!

Azt mondta Kolumbusz régen
Madridban a piactéren,
új földrész még akad bőven,
de csak nevettek: Ha-ha-ha!
Pont így járt az Arkhimédesz,
képzeljék csak, hogy mit érez,
tapsot vár a tételéhez,
de csak nevettek: Ha-ha-ha!
Minden vízbe mártott test
a súlyából annyit veszt,
amennyi az általa
kiszorított víz súlya,
de csak nevettek: Ha-ha-ha!
Száguldott az első vonat
húsz kilométert nagy sebességgel.
Azt mondták, e sebesség
a vesét rázza széjjel,
éppen ezért nem tanácsos áthaladni éjjel.
És pont így esett meg vélem,
mikor felfedeztem régen,
mily szép vagy, egy csókot kértem,
te csak nevettél: ha-ha-ha!
Addig nevetsz majd,
amíg szeretsz majd,
szintén úgy, mint én.