Hegedűs a háztetőn (musical)

A Hegedűs a háztetőn (Fiddler on the Roof) 1971-ben bemutatott amerikai zenés film, a korábban Sólem Aléchem Tóbiás, a tejesember című regénye alapján 1964-ben New Yorkban bemutatott, majd világszerte nagy sikerrel játszott, azonos című musical filmváltozata.
1964. szeptember 22-én mutatták be elsöprő sikerrel a New York-i Broadwayn, az Imperial Theater színpadán a Sólem Aléchem regényéből adaptált, Joseph Stein által színpadra írt musicalt, Jerry Bock zenéjével, Sheldon Hernick szövegkönyvével, és Zero Mostel főszereplésével.[1] 1966. december 21-én, Anatevka címen adták elő először európai színpadon, Amszterdamban,[2] majd Londonban is a musicalt, 1967-ben pedig Tokióban is nagy sikerrel játszották.[3] A musical több mint négy évtizede sikerrel jelenik meg a világ színpadain, New Yorkban és Londonban is folyamatosan játsszák. Magyarországon 1973-tól a Fővárosi Operettszínházban Bessenyei Ferenc színpadi játéka tette emlékezetessé a musicalt, és különösen népszerű volt előadásában a Ha én gazdag lennék (If I Were A Rich Man) című betétdal. 1986-ban nagylemezen is megjelentek a magyar előadás zenei betétei. 1996 óta folyamatosan játssza a darabot a Madách Színház, Huszti Péter és Dunai Tamás főszereplésével. 2010. március 12-től látható a darab a Vígszínházban, Hegedűs D. Géza és Reviczky Gábor főszereplésével.

A történet:
A 20. század első évtizedében játszódó történet egy ukrajnai, zsidók és oroszok lakta faluban, Anatevkán játszódik. A főszereplő, Tevje, a szegény tejesember és asszonya, Golde egy tradicionális világot képviselnek, amelyben a férfi, az apa szava a döntő, s az értékrendet e hagyományos családeszmény, a zsidó közösség és vallás előírásai határozzák meg. Tevjének azonban van öt leánya, akik már a modern, 20. századi világot személyesítik meg, amelyben a személyes érzelmek előbbre valóak a tradicionális-vallási eszméknél. Tevje a házasságközvetítő Jente segítségével igyekszik kiházasítani idősebb leányait, ám azzal kell szembesülnie, hogy ellenszegülnek a szülői akaratnak. Szüleik generációjával szembemenve, a feléjük áradó megvetés és kiközösítésük árán is, vágyaiknak megfelelően veszik kezükbe életük irányítását. A legidősebb lány, Cejtel a szegény szabóhoz, Mótelhez megy nőül, noha apja a gazdag, de idős mészárosnak, Lazar Wolfnak ígérte a kezét. A kisebb nővérek hasonlóan öntörvényű döntései feldúlják a szülőket, s hagyományaikkal, zsidóságukkal való számadásra ösztönzik őket. A családi fészket előbb Hódel hagyja el, aki egy kijevi marxista zsidóval, Percsikkel köti össze életét. Tevje összeomlását a harmadik lány, Hává döntése idézi elő, aki egy orosz legénnyel, Fegykával házasodik össze. Mindeközben a helyi zsidó közösségnek szembe kell néznie a történelemmel is: a mind erőteljesebb antiszemitizmussal, a népük ellen irányuló megmozdulásokkal, pogromokkal és végül azzal, hogy vagyonukat hátrahagyva kell elhagyniuk őseik földjét, Anatevkát.

Keressük az együttes biográfiáját!