TM - TM - A próféta szava (+Artos Csaba)

Betört a szellem, szembe helyezkedtem,
Ha nem adtok ennem, el kell vennem,
Az energia feltölti a halott vénákat,
Összeköti a nagy, és szívbéli érákat
Vezet a vízió, szimbiózisban élünk,
Az ihletáradat lett a halálban a létünk,
A gonosz tudományok emellett csak koppintások,
Várnék pár évet, meglátod mit ások,
Nem vermet, vezet az elmélet gyakorlattal,
Erős vár épül több évnyi tapasztalattal,
A hibáim: mások tévedései,
A sorsom jutalma: a vétkek büntetései,
Szabadságot adnak, szót a számba, hátha
Ledönt a lábadról, mint egy hirtelen jött nátha,
Fájna az igazság, minden jól alakul,
A próféta szavával bölcsesség párosul,
Nem figyelnek rám, a végén nevetnek,
Megtettem a dolgom, a napok peregnek,
Nincs stigmatám, csodát nem produkálok,
De van pár ötletem, ha rosszul állok...


Minden szó ami szál feléd azt akarja indulj már,
Hidd el, és nyitott szemmel járj, láss világot, mi téged vár,
Igaz fáj amit látsz, de ne veszítsd el a hited,
Ha szívből cselekszel, Isten meg fizet,
Most érted szól a két próféta szava,
Mindörökké ámen, TM, Csaba!


Ő egy próféta, imádkozom értetek,
Mert bűneitek miatt egyre jobban folyik véretek,
Ez tény amit nem értetek, hogy miért ez a sok rossz,
Mit az életetek hoz: csak egy rövidtávú hossz,
Kínzó fájdalmak, ami égeti a lelketek,
Mer' másoknak kárára hajtotok, hogy nyerjetek,
Azért vagytok emberek, hogy hallgassatok javatokra,
Mégis mindent leromboltok, összezúztok darabokra,
Panaszkodtok, és az Istent okoljátok mindenért,
Pont ezért nem segít, mert nem engedtek szívbe fényt,
Sok az álszent köztetek a papoktól a pápákig,
Hazug nekik minden szavuk, az utolsó áldásig,
Amiből ők jól élnek, közben ti meg éheztek,
Tudom ezért sokan csak kényszerből vétkeztek,
Az én hitem erős, mert belőletek nyerem,
Nem mondom meg ki-mit tegyen, és ki higgyen nekem...


Minden szó ami szál feléd azt akarja indulj már,
Hiddel, és nyitott szemmel járj, láss világot, mi téged vár,
Igaz fáj amit látsz, de ne veszítsd el a hited,
Ha szívből cselekszel, Isten meg fizet,
Most érted szól a két próféta szava,
Mindörökké ámen, TM, Csaba!


Még sokan nem értik, mi az életünk értelme,
Lépkedve a sűrűben, behunyt szemmel eltévedve,
De remélem még hallotok, mert választ adok nektek,
A szavak, melyeket lehet komolyan nem vesztek,
Akkor is hozzátok szólnak, most rajtam a sor,
Elmondjam miről szól a földi pokol?
Hitről, amit az emberek nem tudnak,
Hogy a tetteiken múlik, mennybe vagy pokolba jutnak,
Élet: amit az úr adott nekünk,
Örülünk, hogy élünk, mégis életeket veszünk,
Gyűlölet: okozója minden szarnak,
Drámának, rasszizmus, bosszúnak, harcnak,
Fösvénység: mikor még többet akarnak,
Kapnak, de nem adnak másnak, akik éhen halnak,
Erőszak, ami csak erőszakot szül,
És nem lesz vége, nem lesz vége, nem lesz vége...



Minden szó ami szál feléd azt akarja indulj már,
Hidd el, és nyitott szemmel járj, láss világot, mi téged vár,
Igaz fáj amit látsz, de ne veszítsd el a hited,
Ha szívből cselekszel, Isten meg fizet,
Most érted szól a két próféta szava,
Mindörökké ámen, TM, Csaba!

Minden szó ami szál feléd azt akarja indulj már,
Hidd el, és nyitott szemmel járj, láss világot, mi téged vár,
Igaz fáj amit látsz, de ne veszítsd el a hited,
Ha szívből cselekszel, Isten meg fizet,
Most érted szól a két próféta szava,
Mindörökké ámen, TM, Csaba!