Fluor Filigran - Hirtelen félúton

És a gitár mögött Pista, az Art-6 zenekarból...

Fluor Filigran:
Előttem csordogál a hajnal, mögöttem folyik szét az éj
A nappal szilárdít meg, tanít, nevel, lát el öntudattal
Élj a pokolban, de kérj a jóból, érezd magad jobban
Mint egy játék a sarokban, vársz, majd valaki betoppan
Felemel, nekem a fele se kell, ember
Markolj nagyokat, tessék, legyen a tiéd, a másét is vedd el
Folyton csak szigorú szemmel figyelsz
Folyton csak szigorú szemmel, de mégiscsak segítesz
Így félúton, hogy jó vagy rossz, azt nem tudom
Nem is fogom, de késő van, és sietnem kell, tekintetek lábaimon
Ébresztik a reggelt, alvó célokból a tervet, soha ne add fel, ma
legyőzhetsz még minden egyes embert!

Isti:
Hirtelen tök sötét lett minden, majd félhomály és
Érzem a szívem hogyan dobban.
Hirtelen tök sötét lett minden, majd félhomály és
Érzem a szívem hogyan dobban, és egyre jobban.
És egyre jobban, és egyre jobban...

Fluor Filigran:
Csak bámulok előre, nézem, ki győz és ki dől be
Talán viheted még többre, holnap önmagadra döbbenve
Már senkire nem számítasz, de vezérnek születve
nem számít az már állomásnak se
Mi álom másnak, nagy mese
Hát gyűjts erőt, és törj ki a szerepből
Csináld őrületből, szeretetből, meglásd, minden megdől
Nincsen korlát, kibontom a vitorlát, én irányítok még akkor is,
Ha a kormányt elengedem... siklom a vizeken
Tekintetem a távolban, már ezer év is eltelhetett
Azóta, hogy otthonom otthagytam
Épp elég testet megjártam, bár tényleg nem emlékszem
De belőlük egy kis darab itt bennem, és bennük is belőlem
Még tüzet gyújt, de jön egy út, éj felé tartó járattal
A bánat, máris érkezik, most fizess nagyobb árat...
Most fizess nagyobb árat!

Isti:
Hirtelen tök sötét lett minden, majd félhomály és
Érzem a szívem hogyan dobban.
Hirtelen tök sötét lett minden, majd félhomály és
Érzem a szívem hogyan dobban, és egyre jobban.
És egyre jobban, és egyre jobban...