SecondHand - Kár!

A Citadelláról nézek le, hogy
Meghalt már ez a város
Vagy csak alszik még, a
Sötétben,lámpafényben messzire látok

Valahol messze egy házban
Szobádban lámpa fénye
Világít, és beleragyog a
Budapesti sötétségbe

Mellettem meg valaki
Éppen mossa a rajzot
Amit egy falfirkáló passzióból
Festékkel a falra rajzolt

Én nézem, mi van a rajzon,
Amit az ember már szétmajszolt
Egy hollót látok, aki ül a fán
Csőrében tart egy sajtot, aki

Azt mondja "KÁR!"
Azt mondja "KÁR!"
Azt mondja "KÁR!"
Azt mondja "KÁR!"

Kár, hogy múlnak az évek!
Kár, hogy elmúlik az élet!
Kár, hogy eljön a tél!
Kár, hogy egyszer minden véget ér!

Nagyon unom a harcot, meg a
Sok rossz, átélt kudarcot
Utálom, hogy téged úgy kell kérni
Ahogy a róka kérte a sajtot

A holló csak ült a fán
Alatta nézte a róka, aki
Ravasz volt, mint az emberek
Hát erről szól ez a nóta!

Azt mondja "KÁR!"
Azt mondja "KÁR!"
Azt mondja "KÁR!"
Azt mondja "KÁR!"

Kár, hogy múlnak az évek!
Kár, hogy elmúlik az élet!
Kár, hogy eljön a tél!
Kár, hogy egyszer minden véget ér!

::::

De gondolj bele, mi lett volna
Ha a mesében nincsen róka
Akkor talán ez a dal
Semmiről sem szólna

De gondolj bele, mi lett volna
Ha a mesében nincsen róka
Akkor talán az én mesém is
Tovább tartott volna!
...

Azt mondja "KÁR!"
Azt mondja "KÁR!"
Azt mondja "KÁR!"
Azt mondja "KÁR!"

Kár, hogy múlnak az évek!
Kár, hogy elmúlik az élet!
Kár, hogy eljön a tél!
Kár, hogy egyszer minden véget