Fényes Kató

Zenei irányzat:	jazz, táncdal

Albumok:	2 db

Megtekintve: Ma 1, összesen 21665 alkalommal

Bemutatás:

Énekesnő,
Károlyi Kató néven is készített felvételeket

Biográfia:

1921-ben született, édesapja orvos volt. Édesanyja színésznő szeretett volna lenni, de ezek az álmai nem valósultak meg. Ám az édesanya művészi ambícióit, - leánya tehetségében kamatoztathatta, akinek karrierjét mindenben segítette, támogatta. Fényes Kató tehetsége korán megmutatkozottt, már 11 éves korában nyilvános fellépései voltak. 15 évesen már a Vígszínházban szerepelt. Magánórákat vett Pünkösdi Andornál. 1937-ben szerepelt a Magdát kicsapják című filmben. Fényes Katót a 30-as, 40-es években már népszerű dizőzként bárokban, mulatókban lép fel. 1944 tavaszán készült az Ez történt Budapesten című vígjáték A te szerelmed, kedvesem kezdetű betétdala, amelyet a film mulatójelenetében két énekesnő, Miklós Lívia és Károlyi Kató énekelnek. A két hölgy - akik közül az utóbbiról tudjuk jól, hogy Fényes Kató néven vált ismertté a háborút követő három esztendőben - Dolecskó Béla szerzeményét csupán a stúdióban énekelték fel, míg a forgatáson mások helyettesítették őket. Ezt az apró csalást nemcsak azok veszik észre, akik felisme rik a Fényes Kató hangján megszólaló Hlatky Editet, hanem azok is, akik figyelmesebben nézik a színészek szájmozgását. A háborút megelőző években származása miatt, bújkálnia kellett. A sors furcsa fintora, hogy megismerkedett egy dezertáló német tiszttel, aki menedéket adott számára, sőt a művésznő elmondása alapján, a tiszt segítségével többszáz munkaszolgálatos életét is megmentették. A háború után zenés bárokban, klubokban lépett fel, elsőként énekelt musical részleteket Magyarországon eredeti nyelven és magyarul is. Legtöbb slágerének szövegét G. Dénes György írta. Az 50-es években mondva csinált okokból többször letiltották fellépéseit, kihallgatásokon zaklatták, a nyugati burzsoá imperialistákkal való kapcsolatai miatt vegzálták. 1958-ban elhagyta az országot, Németországba, Münchenbe költözött. Magyországon utoljára 1965-ben, a Budai Parkszínpadon lépett fel. Énekesnőként 71 éves korában állt utoljára közönség elött. Pszichológiai tanácsadóként is dolgozott. Izgalmas életregényét könyv alakban megírta Ézsaiás Erzsébet: Csupa könny a szobám címmel. (1993) Legnépszerűbb dalai: Gyere szerelmem, Van egy kislány Anikó, Ez történt Lellén, Csupa könny a szobám stb.