Majláth Jenő - Érdekes

Hát megjött a gyerek,
és én fogadni merek,
ma nincs nálunk büszkébb ifjú pár.
Lépten és nyomon,
az utcán, villamoson
velünk van a mózeskosár.
Kész, cseppnyi csoda,
ha párom nem néz oda,
mert mossa épp a babaruhatárt,
titokban fel is veszem,
órák hosszat lesem
minden mozdulatát.

Érdekes, borzasztó érdekes
egy édes, kéthetes,
kékszemű kis pólyás.
Rettentő érdekes,
jó torkú énekes,
nincs még egy méteres,
mégis ő az óriás.
Én mondom, feltűnő,
mit bír el két szülő,
sírása nem szűnő,
mert van tüdő itt jócskán.
Ő már a boldogságot készen kapta,
hátha szebb lesz, mint az apja,
édes tündér babánk.

Oly édes, ha gügyög,
és folytonosan nyüzsög,
a kis lába vígan rúgkapál.
A szája az enyém,
a huncut fény a szemén,
no persze, s a szép dacos áll.
Hogy szép lett a baba, (Na!)
selymes, dús a haja (Természetes.)
az éppen hogy nekem köszönhető.
(Micsoda?) Csodás a kicsiny feje.
Nincs vitának helye.
Csak rám, énrám, hasonlít ő.

Érdekes, borzasztó érdekes,
(Add már ide, Mariska!)
egy édes, kéthetes,...
...hátha szebb lesz, mint az apja.
Nem vagyok én hiú.
Most nem is ez a fő,
de ez a kisfiú a legszebb csecsemő,
a legszebb, a legszebb csecsemő.