Eszterlövészek - Budapest

Előttem a Keleti, most merre menjek?
Szürke alakok, szürke testek.
Mellettem elhúz egy hetes busz,
közönyös arcok, mindenki túsz.

Egy aluljáróban hemzseg a tömeg,
Vehetnék csokit, százért tizet.
Lefogadom szinte senki se tudja,
Hogy ki is volt régen Blaha Lujza


Új áruházak, színes fények,
Úgy látszik itt szebb az élet.
Balra tőlem a Polgár és Fia,
Már mögöttem az Astória.

A Jégbüfé elött egy őrült zenész,
megállít: - Figyelj! - a szemembe néz,
Én elmondom neked, te ne tudd meg mástól,
Ezt a teret nevezték el egy szájharmónikásról.



refr.:
A kirakat mögött, ahogy nézem,
Ott van a többévi fizetésem.
Úgy érzem már sokat is láttam
Kirándultam egy szebb világban.


Menekülök…a Váci utca,
Itt mindenki meri, itt mindenki tudja
Az úton egy felhajtó átnéz rajtam,
Nem vagyok üzleti, se ferde hajlam.

Megint egy tér, a Vörösmarty.
Rengeteg túrista, Szajna parti.
Mintha itt lenne Európa egy parányi szigeten,
Csak én vagyok itthon az egyetlen idegen.

refr.:
A kirakat mögött, ahogy nézem,
Ott van a többévi fizetésem.
Úgy érzem már sokat is láttam
Kirándultam egy szebb világban.

Megyek tovább, egy elárvult neon,
Egy elsüllyedt téren kurva sok beton.
Szemben az Andrássy úti házak,
Jobb, ha nem tudom miket láttak.

Az Opera után, Liszt Ferenc szobra,
Ha élne biztos, szóhoz se jutna!
Ha látná, amit én a szobrok alatt,
Ő biztos utálná a galambokat.

refr.:
A kirakat mögött, ahogy nézem,
Ott van a többévi fizetésem.
Úgy érzem már sokat is láttam
Kirándultam egy szebb világban.


Az Oktogon után, egyből jobbra,
Végre itt a Csengery utca
És a jó öreg Hunyadi téren,
Leülök végre, hazaértem.

refr.:
A kirakat mögött, ahogy nézem,
Ott van a többévi fizetésem.
Úgy érzem már sokat is láttam
Kirándultam egy szebb világban.