Gaál Gabriella és Madarász Katalin

Zenei irányzat: magyarnóta, cigánydal
Albumok: 9 db
Megtekintve: Ma 1, összesen 15190 alkalommal

Bemutatás:

Gaál Gabriella (Csepel, 1930. január 3. – Budapest, 2010. augusztus 3.) magyar nótaénekesnő cigánydalénekes és népdalénekes, tudományos kutató.
Madarász Katalin (Túrkeve, 1934. január 23. –) magyar nótaénekesnő, cigánydalénekes és népdalénekes.

Biográfia:

Gaál Gabriella Madarász Katalinnal alkotott duóját mindenki ismeri, akihez egy kicsit is közel áll a műfaj. Páratlan páros voltak, 1964-től énekeltek együtt. Hanghordozóik jelentek meg. Madarász Katalin dalostársa halála után egy interjúban úgy nyilatkozott, hogy kettejük között több volt, mint munkakapcsolat: "Annyira összefonódott a nevünk, hogy amikor az USA-ban vendégszerepeltem, megkérdezték tőlem: „Gaál Gabriellát miért nem hozta magával?” Pesten kalauzként dolgoztam, s egyszer csak szólnak, hogy jöjjek be a központba, mert keres egy hölgy. Bemutatkozott, és azt mondta, hogy hallott engem a rádióban cigánydalokat énekelni. Arra kért, adjak neki néhány ilyen dalt. Adtam, s le is kottáztam neki. Így indult az ismeretségünk. Ezután néhány évig nem találkoztunk, annak ellenére, hogy mindketten a Rajkó Együttes szólistái voltunk, de nem egy műsorban szerepeltünk. Amikor végre egy produkcióba kerültünk, kitaláltuk: énekeljünk együtt, mert a cigánydal alkalmas a közös éneklésre. Ezek után nagyon sokszor léptünk fel, s még hanghordozók is jelentek meg velünk. Általában én énekeltem a prímet, Gabi pedig tercelt hozzá." A nótán és népdalon kívül összefűzte őket az irodalom, a történelem és a humor szeretete. A jó és tiszta zenét – műfajtól függetlenül – mindketten kedvelték. 2000-ben a Jákó Vera Alapítvány kuratóriuma nekik ítélte oda a „Jákó Vera-díj a magyar kultúráért" elismerést. 1984-ben egyébként a SZOT-díj is „közös" volt.

Gaál Gabriella és Madarász Katalin dalszövegek (111 db):

A horgosi csárda

A kabátom végig gombos

A mágocsi erdő

A Maros-menti fenyveserdő aljába

A temető kapujában

Adott vajda szekeret (Mátészalka messze van)

Aj Devláre

Alkonyat száll a pusztára

Álom, álom

Ancsóka

Aranysárga levelek közt

Árok, árok

Az én uram, ha bemegy a kocsmába...

Azt kérdezte tegnap tőlem az édesanyám

Azt mondják, hogy szerencsém van

Barna kislány megy kútra

Búbánatos annak az élete

Dzsalok, dzsalok

Eladom a lovamat

Élek veled

Én istenem, tégy egy csodát

Én sem vagyok rosszabb

Ennek a kislánynak

Eresz alatt fecskefészek

Esik eső...

Esztike

Ez a bót...

Ez a kislány megy a kútra...

Fáj a gyomrom, fáj

Felmásztam az eperfára, elszakadt a gatyám szára

Fényes a cipőm

Fényes a cipőm.., Ne bántsatok..,

Gödöllői kaszárnya

Gödöllői temető

Ha meghalok, egyszerű fakoporsóba temessenek

Hajam - hajam...

Halljátok cigányok

Halljátok, cigányok

Harminckettes baka vagyok én

Haza, haza

Hej, Dunáról fú a szél

Hiába süt a világra

Hogyha nékem sok pénzem lesz

Hopp, te Zsiga

Hordós káposzta

Húzzátok le a csizmámat...

Jó étel a túrós lepény

Júlia. Júlia

Kék nefelejcs

Kertem alatt jár a postás

Ki tudja, hogy miért mennek el

Kis lak áll a nagy Duna mentében

Látom a csillagos eget

Libamáj, kacsamáj...

Már a Nap is

Már ezután úgy élem világom

Megadom magam a sorsnak

Megdöglött a bíró lova

Megesküszöm az Istenre

Megfordítom kocsim rúdját

Megsárgul a levél

Megüzentem a sarkadi bírónak

Minden ember, aki csak él...

Minden piros, fehér rózsát

Nagyváradi halastó

Ne bántsatok engemet, túrkevi cigányok

Ne nézzetek úgy rám, mint egy csavargóra

Nem azért szeretlek

Nem azért, csak azért

Nem dolgoztam én a nyáron

Nem ér az a legény...

Nem kell pénz a boldogsághoz

Nem kérdem én tőled

Nem születtem butyira mama

Nem tudom az életemet...

Nem tudom, az életemet hol rontottam én el...

Nyáron vályogot vetek

Öregasszony, olyan nincs is

Őrmester úr

Részeg vagyok, rózsám

Rózsabokor teteje

Rózsi, Rózsi

Sárgul már a kukorica-törek

Sej, haj Boldizsár

Sej, haj Rozika

Semmi babám, semmi...

Sió, Sajó

Sose hittem volna

Sose' hittem volna

Sosem volt, sosem lesz...

Süt a mama, süt a pék

Százados úr, sej-haj

Szeret, vagy nem szeret

Szeretem a szeretőmet

Szeretnék május éjszakákon...

Szeretném, ha minden álmom valósággá válna

Szőr a szitába

Tavasz legyen, ha meghalok

Te akartad, hogy így legyen

Te vagy az én boldogságom csillaga

Tiszáról, Dunáról fú' a szél

Tudod mi a bánat

Új temetőt árkolnak

Ütött-kopott öreg csárda

Valamit súgok magának

Vannak égő, fájó szívek

Vannak el nem csókolt csókok

Vannak olyan emlékeink...

Visszanézek életemre


Hozzászólás írásához kérjük jelentkezz be!

Zeneszöveg hozzászólások

Te vagy a kiválasztott!
Te

Még egy hozzászólás sincs, tökéletes alkalom, hogy írj valamit!

© 2016 - Zeneszöveg.hu Kft. - Minden jog fenntartva.
Kedves Látogatónk!

A Zeneszöveg.hu oldal teljes értékű használatához minimum Internet Explorer 8 vagy Google Chrome v8.0, illetve Mozilla Firefox 4.0 böngésző ajánlott. Az alábbi linkeken elérhetők a legfrissebb változatok.

Amennyiben korlátozott lehetőségekkel folytatni kívánod a böngészést oldalainkon, kattints a TOVÁBB gombra.

Tovább