PKO - vs. Tirpa: Másnaposok

Album: nincs kép
Előadó: PKO
Album: Keressük!
Megtekintve: Ma 1, összesen 10015 alkalommal

Beküldő

Patrizio

Patrizio

Pontszám: 59

Dalszöveg

Forog velem az ágy, nem tudom, hogy térjek magamhoz,
Szétrobban a fejem, semmi kedvem ehhez a naphoz.
Hidd el nem él az aki néha nem részeg,
Tuti, hogy már megint én voltam a legkészebb.
Most veszem észre, egy gádzsi van az ágyamba,
Azt mondta muszáj haza mennie mégis nálam van.
Azon agyalok, hogy hogy tudtam befűzni,
A nevemet se lettem volna képes lebetűzni.
Az éjszakát már megint végig vedeltem,
Úgy nyomom a klubokban, mint a pitbull a kenelben.
De ma jobb, ha ki sem mozdulok otthonról,
Tudom, ha maradok megkímélem magam sok gondtól.
Itt a vasárnap Tirpának most vége,
Ilyenkor nem kell más neki csak nyugalom és béke.

Ha jó ember lennék az Isten máig velem lenne,
De ha más lennék, mint most magamtól hányingerem lenne.
A másnap a legkeményebb ellenség,
Úgy várod,hogy múljon, mint a rab, hogy végre felmentsék.
Ilyenkor utálom a világot,
A piától tudnak padlóra kerülni a királyok.
Jön a fogadalom nem iszom egy évig,
De ez az eskü legalább kitarthatna egy hétig.
A piát azt lehetetlen kikerülni,
Hív az éjszaka nem tudok a seggemen megülni.

/ -Hányingerem lenne.
-Jézusom, fel se kelt,azt már nyomja bazdmeg ... /

Szétszakad a fejem, kettőt látok mindenből,
Behányok a szagoktól, nem iszok többet innentől.
Már megint bebasztunk ahogy kellett rendesen,
A sárga földig ütöttük ki magunkat mi teljesen.
Tudtam, hogy másnap kemény lesz az ébredés,
Mert egész este nyomattuk a seggrészegen breakelést.
Mindenki készen volt a péntek esti járaton,
A budapesti kocsmákat nem úszhatod meg szárazon.
Teljes a képzavar a világ össze mosódott,
Hogy leigyam én magam nekem arra nyomós okom volt.
Na meg a fű...nálunk az örökzöld,
Mi alkonyattól pirkadatig pörgetjük a török kört-kört.
Amitől nem kaptam már levegőt,
A pia után hányingert kaptam én másnap nem erőt.
Ez az állapot rosszabb, mint egy mérgezés,
Egyensúlyvesztéssel lesz veszélyes az érkezés.
Erre inni kell, mindenki a vendégem,
Scar City a színpadon indulhat a felvétel.
Úgy üvölt a zene, hogy a dobhártyám az beszakad,
Megszűnik a külvilág az arcom az meg leszakad.
Nem hallok semmit, nem értem a szavakat,
Képtelen vagyok összeszedni megint magamat.
Kevés ez az idő ami újra megint eltelik,
Feladtam a reményt, hogy kijózanodjak reggelig.
 
Hozzászólás írásához kérjük jelentkezz be!

Zeneszöveg hozzászólások

Te vagy a kiválasztott!
Te

Még egy hozzászólás sincs, tökéletes alkalom, hogy írj valamit!

© 2024 - Zeneszöveg.hu Kft. - Minden jog fenntartva.
Kedves Látogatónk!

A Zeneszöveg.hu oldal teljes értékű használatához minimum Internet Explorer 8 vagy Google Chrome v8.0, illetve Mozilla Firefox 4.0 böngésző ajánlott. Az alábbi linkeken elérhetők a legfrissebb változatok.

Amennyiben korlátozott lehetőségekkel folytatni kívánod a böngészést oldalainkon, kattints a TOVÁBB gombra.

Tovább