Presser Gábor (Budapest, 1948. május 27. – ) Erkel Ferenc- és Kossuth-díjas magyar zeneszerző, zongorista, énekes. A Locomotiv GT együttes tagja, a Vígszínház zenei vezetője, a magyar könnyűzene kiemelkedő személyisége. (Beceneve: "Pici")

Omega (1967-1971)


1967-től kezdve az Omega első saját dalainak zenéjét írta, addig ugyanis az együttes külföldi slágerek feldolgozásait játszotta. Nyáron bevették zenészként is, egy szokatlan felállással kísérletezve: szólógitár nélkül, két billentyűssel. A próbálkozás azonban nem aratott nagy sikert, így Presser helyére Molnár György gitáros került. Pressert 1968-ban, nem sokkal az angliai turné előtt hívták vissza az együttesbe. Több kislemez után ő lett az első három Omega-album első számú zeneszerzője. Legismertebb dalai ebből az időszakból: Trombitás Frédi, Ha én szél lehetnék, Petróleumlámpa, Tízezer lépés, Az 1958-as boogie-woogie klubban, Régi csibészek, Ballada a fegyverkovács fiáról, Az éjszakai országúton, és talán a leghíresebb: a Gyöngyhajú lány (ezt a Scorpions is feldolgozta White Dove címmel). Ezek közül néhányat ő maga is énekelt (Trombitás Frédi, Tízezer lépés, 1958-as boogie-woogie klubban, Oh, Barbarella). Még 1968 elején, amíg nem tért vissza az Omegába, a Scampolo együttesben játszott. Komár László számára ekkor írta első dalait.

Kilépése után először 1980-ban, az Omega–LGT–Beatrice-turnén szerepelt együtt ismét régi együttesével (a nosztalgia-blokkban), a fináléban pedig az LGT és az Omega együtt játszotta a Gyöngyhajú lányt. Ugyancsak vendégszerepelt 1987-ben a Kisstadionban (25 éves jubileum) valamint a Népstadionban 1994-ben (érdekes módon ekkor kilépése utáni dalokban is) és 1999-ben. Az 1995-ös Trans and Dance című Omega-album készítésében két dal szerzőjeként és vendégbillentyűsként vett részt.

Locomotiv GT (1971-1984)

Presser a könnyű slágereknél többre vágyott, ezért 1971-ben Laux József dobossal kilépett az Omegából és megalakította a Locomotiv GT-t. Az LGT volt az első magyar supergroup, másik két alapító tagja Frenreisz Károly basszusgitáros és Barta Tamás gitáros volt. Az évek során Presseren kívül mind a három tag kivált; a mai felállás 1977-re alakult ki: Presser mellett Somló Tamás, Karácsony János és Solti János az együttes tagjai. Ez az időszak Presser zeneileg legsikeresebb korszaka. A hazai zenei élet kulcsszereplője lett, az LGT dalainak nagy részét ő írta, egyedül és társszerzőként egyaránt. Legismertebb szerzeményei: Ringasd el magad (1973), Kék asszony (1973), Szólj rám, ha hangosan énekelek (1975, ezt eredetileg Kovács Kati vette fel), Neked írom a dalt (1975), Egy elfelejtett szó (1975), A Kicsi, a Nagy, az Arthur és az Indián (1976); A rádió (1977), Jóbarátok vagyunk (1977), Nem adom fel (1978), Boksz (1980), Éjszakai vonatozás (1984).

Közben a színházi életbe is bekapcsolódott. A Vígszínház 1973-ban mutatta be első musicaljét, Déry Tibor Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról című kisregényének zenés adaptációját. Ezután Presser a Vígszínház több zenés darabjának is zeneszerzője volt. 1978 óta a Vígszínház zenei vezetője, ahol önálló dalesteket is ad.

1982-ben jelent meg első szólólemeze, az Electromantic, mely eredetileg egy balett elektronikus hangszerekkel készített zenéje. Legismertebb darabja később az angol BBC televízió híradójának szignáljaként is szolgált.

Az 1970-es évektől kezdve több magyar előadónak írt dalokat, zenét (többek között Zalatnay Saroltának, Demjén Ferencnek, Kern Andrásnak, Vikidál Gyulának). 1973 és 1976 között Kovács Kati albumainak, majd 1977 óta Zorán albumainak állandó közreműködője. Az 1980-as években Katona Klári albumain is játszott, és Révész Sándor első szólóalbumának készítésében is részt vett.

Az LGT után (1984-)

Miután az LGT 1984 után nem jelentkezett albummal, újabb színházi produkcióba kezdett. Ennek sikeres eredménye az 1988-ban bemutatott A padlás. 1994-ben jelent meg az első „igazi” Presser-album, a Csak dalok, amit 1996-ban a Kis történetek követett.

Bár az LGT feloszlott (1992-es nagyszabású búcsúkoncertjeik anyaga CD-n is megjelent), 1997-ben mégis új albummal jelentkeztek, a 424 – Mozdonyoperával. Következő albumuk, A fiúk a kocsmába mentek 2002-ben készült el. Az LGT régi sikereit ezek az albumok nem tudták megközelíteni. Szintén 2002-ben, az Óbudai-szigeten LGT-fesztivált is tartottak. Öt év szünet után, 2007. augusztus 7-én a 15. Sziget Fesztivál nyitózenekaraként léptek fel.

A Mozdonyopera óta Presser két albumot is készített (Angyalok és emberek, T12enkettő), filmzenéket szerzett, valamint Zorán albumain is dolgozott.

2003 végén a UNICEF Magyar Bizottság Halász Juditot és Presser Gábort jószolgálati nagykövetté nevezte ki. Feladatuk a gyermekek ügyének képviselete, az UNICEF és a világ gyermekeinek magyarországi képviselete. Megbízatásuk 3 évre szólt, szolgálataikért 100 forint javadalmazásban részesültek.

Presser 2004 és 2010 között a TV2 zenei tehetségkutató műsora, a Megasztár zsűrijének volt a tagja. 2008-ban az ő kezdeményezése nyomán jött létre a Magyar Dal Napja. 2009. január 24-én 1 koncert címmel telt házas koncertet adott a budapesti Papp László Sportarénában. Ennek apropóját az adta, hogy rockzenészi pályafutása 40 éve kezdődött, és azóta még nem lépett fel ekkora helyen. A vendégek között volt Mihály Tamás, az Omega basszusgitárosa, Falusi Mariann és Rúzsa Magdolna. A koncerten saját maga által írt, de eredetileg mások által előadott dalokat is játszott.
Művei [szerkesztés]
„Szeretek filmzenét, színházi kísérőzenét írni, de balettet is, … de a dalírástól sehogy sem lehet engem eltéríteni, a végén mindig oda lyukadok ki. Én magamat csak egy zeneszerzőnek tartom, aki néha elénekli a dalait, … néha szöveget is írok.”

A fenti idézet szellemében készült el Presser Gábor szerzeményeinek listája, ahol elsősorban zeneszerzői tevékenységének eredménye látható.

Számtalan előadónak írt dalokat, pályafutása elején leginkább az Omega számára, majd természetesen „saját” együttesének, a Locomotiv GT-nek. Zorán szinte összes, Kovács Katinak pedig négy albuma is az ő műve, de nevéhez fűződik Katona Klári legsikeresebb időszaka is. Nem hagyható ki művei közül több népszerű színházi mű, filmzene, mesejáték sem. A Szántó Erika által rendezett és 1989-ben Európa-díjjal kitüntetett alkotásának, a Gaudiopolisnak a zenéje is az ő alkotása.

A Presser Gábor szerzeményeinek időrendi listája oldalon Presser Gábor művei automatikus sorszámozással ellátva szerepelnek.

Forrás: Wikipédi