Kovács Nóri - Indulj el egy úton

Indulj el egy úton,
én is egy másikon,
hol egymást találjuk,
egymásnak se szóljunk.

Aki minket meglát,
mit fog az mondani,
azt fogja gondolni,
idegenek vagyunk.

Azt gondoltam eső esik,
Pedig a szemem könnyezik

Azt gondoltam eső esik,
Pedig a szemem könnyezik
Az én szemem sűrű felhő,
S onnat ver engem az eső.

Az én szemem sűrű felhő,
S onnat ver engem az eső.


Gyere rózsám béküljünk meg,
Mi egymásnak engedjünk meg.

Gyere rózsám béküljünk meg,
Mi egymásnak engedjünk meg.
Mindig voltak kik így jártak,
Mind megengedtek egymásnak.

Mindig voltak kik így jártak,
Mind megengedtek egymásnak.


S ők is azt gondolják,
Idegenek vagyunk,
Idegenek vagyunk,
Szeretet tartunk.

Szeretlek édesem,
Mint a lágy kenyeret,
Sóhajtok éretted,
Egy nap százezeret.

Nem is sóhajtanék,
Ha nem szeretnélek,
De én úgy szeretlek,
Majd meghalok érted.

Nyújtsad kezed, bár egy felet,
Bár még egy szót szóljak veled.

Nyújtsad kezed, bár egy felet,
Bár még egy szót szóljak veled.
Nyújtsad kezed keresztesen,
Búcsúzzunk el örökösen!

Nyújtsad kezed keresztesen,
Búcsúzzunk el örökösen!


Úgy fáj az én gyönge szívem,
Nem tom tied fáj-e vagy nem.

Úgy fáj az én gyönge szívem,
Nem tom tied fáj-e vagy nem.
Fáj es annak mit tudsz tenni,
Mikor ennek így kell lenni.
S ha a tied úgy tud fájni,
Sohasem tudunk megválni.

Indulj el egy úton,
én is egy másikon,
hol egymást találjuk,
egymásnak se szóljunk.

Aki minket meglát,
mit fog az mondani,
azt fogja gondolni,
idegenek vagyunk.

Idegenek vagyunk,
szeretetet tartunk,
ahol összegyűlünk,
ketten szeretkezünk.