Carson Coma - Szóljatok rám

mennyit kéne tenni még, hogy minden jó legyen?
hogyan lehetne ténylegesen a kontroll a kezemben?
a motivációm, az énképem faltól falig jár,
az évszázad zsenije vagy senkiházi, kéz a kézben áll.

néha azt hiszem, hogy mindent tudok,
néha meg semmit - szóljatok rám!

ha annyi kérdés felmerül, hogy azt sem látom át,
hogy a tükörképem torzítom vagy a gitárt meg az orgonát,
a rendrakáshoz hozzáfognék kétségtelenül,
de a kudarcélmény messziről üvölt elrettentésül.

néha azt hiszem, hogy mindent tudok,
néha meg semmit - szóljatok rám!

én nem vagyok bunkó, csak félek,
én nem vagyok önző, csak élek,
önvédelmi mechanizmus,
hogy néha talán túlpörög az idealizmus.

van hogy elhiszem, hogy rájöttem mi is ez a jelenség,
a hangok a fejemben szóltak rám, hogy ‘kéne az a segítség!’
néha összevesznek, üvöltöznek, ez kifele nem jön át,
az érdekérvényesítési ösztön jártatja a száját.

még akkor is ha nem olyan tiszta,
a gitárszóló jobb mint az orgona.

még akkor is ha nem olyan tiszta,
a gitárszóló jobb mint az orgona.

még akkor is ha nem olyan tiszta,
a gitárszóló jobb mint az orgona.

én nem vagyok bunkó, csak félek,
én nem vagyok önző, csak élek,
önvédelmi mechanizmus,
hogy néha talán túlpörög az idealizmus.