Dipa - Bárpult

Megint ülök a bárban, a torkom száraz
A szívem nem tudja, melyik akkordot játssza
Túl sok a kérdés, túl kevés a válasz
Ahhoz hogy változz, nem elég egy álarc
Játsszátok a királyt, de csak araszolgattok
A sakktáblán ugyanolyan parasztok vagytok
Köztetek úgy érzem magamat, mint egy idegen
Van egy világ odakinn, és egy másik idebenn
Nem értem mivé lesztek, hogy mit éreztek,
Hogy mit élveztek abban, hogy ítélkeztek
Felebarátom, azért látsz vigasztalannak
Mert kamu tengerbe’ szomjazom igaz szavakra
Túl hideg ez a világ, könnyű lerészegedni
Túl könnyű utálni, és túl nehéz szeretni
Nem félek, én megélek a sarkvidéken
Amíg az ördög nem alszik, addig én sem

[Refrén]
Fáradt füstöt fújok
Könny és whisky a bárpulton
Álarc mögé bújtok
Kirakat mögül bámultok

Csapos utoljára tölts még egy kört
Míg rappelek, hogy le ne jöjjek az életről
Sok liftbe beszálltam, az volt vele a baj
Nem tudtam, hogy felfele vagy lefele tart
Mindenki a kirakatba rakja, hogy boldog
De azt senki nem látja, mikor marnak a gondok
Mikor a kibaszott mókuskerék felőröl
Aztán holnap kezdődik minden elölről
A szabadságot kergetjük kereszttűzben
És nem tűnik fel, hogy rohanunk a vesztünkbe
Beszűkült a világ, kicsi és dühös
A hazugság, mint a szar, a kicsi is büdös
Nem akarjuk érteni mi folyik körülöttünk
Csak bámuljuk a mobilunk unottan
Kurvára nem vágjuk, mi folyik körülöttünk
Csak élünk egy elszigetelt burokban

[Refrén]
Fáradt füstöt fújok
Könny és whisky a bárpulton
Álarc mögé bújtok
Kirakat mögül bámultok