Pogány Induló - Gyönyör

Ay, ay, ay

Vajon mit mondana anya,
Hogyha egy köteg pénzzel
Egyszer hazatérnék, de megölelnélek
Ez a maradék ész, meg egy öreg lélek

Aki nincs itt velem,
Bassza a szemét a köteg pénzem
Ezért hagyatékért engem követnének
De ha marad értéke a rögeszmének,

Vajon mit mondana anya
Hogyha egy marék étel
Lenne a kezembe amikor a szar épp ér el,
És nem kellene baszakodniuk a mértékkel,

Aki itt van velem,
Odaadom neki amit kaphat
De ha marad az igazság akkor alig vannak,
Mert ha megszólalok teret adok a visszhangnak

Vajon mit mondana anya,
Hogyha a gyerek félne
Most épp szenved a brigádjába a szemed fénye,
Lassan eszegetnek meg a gerinctelen férgek,

Aki féreg jöjjön közelebb,
Neki is helyet kérek,
Megtanultam gyerekkoromban a telep méreg,
Te leszel a test, én pedig hogyha leszek lélek

Vajon mit mondana anya,
Hogyha itt az aki lenne
Felemelne a szarból és szépen hazacipelne,
És megalkotnánk a világunkat valamilyenre

Amig itt vagyok anya,
Addig a távolból kövess kérlek,
Úgy megölelnélek,
De én felhúzom a cipőm,
Hogy elmenjek és visszahozzam a köteg pénzem

Vajon mit mondana anya,
Hogyha egy köteg pénzzel
Egyszer hazatérnék, de megölelnélek
Ez a maradék ész, meg egy öreg lélek

Aki nincs itt velem,
Bassza a szemét a köteg pénzem
Ezért hagyatékért engem követnének
De ha marad értéke a rögeszmének