4Tress - Prizma

Nem tudtok hova tenni, mert belőlem csak egy van nem száz
Mondtam, megjegyzitek a nevemet, senkivel ne vegyetek egy kalap alá
Mindenem egy lapon, egy újabb nap egy újabb sor
Mondták, hagyd abba, most mindegyik tapsol
Gyárból a studiba, studiból gyárba
Alig élek, de nem lehetek fáradt

Rengeteg jóból kimaradtam, az utolsó dzsó elégett
Majd a sikerek részegítenek, nekem nem való józan élet
És most itt állok, lassan kifizetődik minden áldozat
Négy fal között télen-nyáron, aludj, míg valóra váltom az álmodat

Veletek együtt a sárban, veletek együtt a sírban
Nagy a családom, testvérek másik anyától, így íródik ez a líra
Mind ugyanonnan jövünk és ugyanoda tartunk
A cél szentesít, volt, hogy loptunk, csaltunk
Mocskos a Márka, sosem voltunk szentek
Tudtuk, hogy egyszer tele lesz a markunk

Ezrek várják, hogy megtörjem a csendet
Próbálok szar zenét írni, de nem megy
Magyarországnak ezek már túl jók
Si no te gusta bésame el culo
A hangom elkísér az utadon, nem kell egyedül harcolj
Állj fel és dobd le a maszkot
Rokonlelkek, idegen arcok

Normális életet vágytam
Hiába nem üres az ágy
Figyelnek rám, de nem látnak
Hálával tartozom a magánynak, már minden választ megadott
Tartsd meg a tanácsod, hogy mit kellene csinálnom, bébi, nem te vagyok

Egyre kevesebbet érzek, annyiszor temettem már el egy részem
Rögös volt az utam, ha vége, számot adok de még nem állok készen
Mindegy mit gondolnak rólam, míg elégedettnek lát a tükörképem
Fent a világ tetején, őrzöm a lángot amíg bírom ébren

Nem tudtok hova tenni, mert belőlem csak egy van nem száz
Mondtam, megjegyzitek a nevemet, senkivel ne vegyetek egy kalap alá
Mindenem egy lapon, egy újabb nap egy újabb sor
Mondták, hagyd abba, most mindegyik tapsol
Nulláról húztam fel egy várat
Messziről jöttem, nem lehetek fáradt

Csak egy van nem száz
Csak egy van nem száz
Mondtam megjegyzitek a nevemet