Pintér Béla - Hiszem a csodát

Gyermekként álmodtam, és elhittem, hogy úgy lesz minden,
Hisz tökéletes a világ,
Én úgy gondoltam, mindenkinél minden rendben itt bent,
Nem kell félnünk, nem lesz semmi gáz.

De aztán szépen lassan, veled együtt felébredtem,
Felvettük a hűvös pléhpofát.
És tovább játszadoztunk, színlelve, hogy minden rendben,
Elhittük, hogy ennyi a világ.

Az élet elsodort a kristálytiszta menyországtól,
De régen voltam már gyerek.
Ma újra elhinném mit tiszta szívvel hittem egykor,
Van élet a felhők felett.

És közben szépen, lassan veled együtt elfogadtam
Rövid az élet és nincs tovább.
De a szívem úgy megdobban, ha az a régi tűz fellobban,
Hamu alatt izzik még parázs.

Óóóóóóh, Óóóóóóh

Újra él bennem a gyerekkori álom,
Megint elhiszem, hogy vár Valaki odaát,
Magamat újra kisgyerekként látom,
Aki még hiszi a csodát.

Az élet elsodort a kristálytiszta menyországtól,
De régen voltam már gyerek.
Ma újra elhiszem mit tiszta szívvel hittem egykor,
Van élet a felhők felett.

De közben szépen, lassan veled együtt elfogadtam
Pörög az élet és van tovább.
Hisz a szívem úgy megdobban, ha az a régi tűz fellobban,
Hamu alatt izzik még parázs.
Hamu alatt izzik még parázs!

Óóóóóóóh, Óóóóóóóh

Újra él bennem a gyerekkori álom,
Magamat újra kisgyerekként látom,
Aki még hiszi a csodát.