Szikora Róbert - Napfény kell és szerelem

Napfény kell, és szerelem…
(Csikidam, Csikidam, Csikidam!)

Úgy ébredtem reggel 11-kor,
Hogy dől be a napfény az ablakomon.
És úgy éreztem, nagyon szeretek élni,
És itt van a nap, mikor mindent le kell cserélni.

A főnököm hívtam, tehet egy szívességet,
Dolgoztam már néki, épp eleget.
Egy sms ment a nőmnek ki vagy rúgva,
Minek nézel engem, mi vagyok én, egy luvnya?

Kiszellőztettem a szívem, lélegeztem mélyebben,
Kitörni innen, szabadság minden.

Napfény kell, és szerelem, autómat jól felszerelem,
Gyerünk, itt felforr a fejünk!
Parkolj a vízbe, de buli, táncolj, mint a trambulin,
Na, végre, sárkánnyal szállunk az égbe!
Napfény kell, és szerelem, vészhelyzet az életelemem,
Két fázis, jöhet már az extázis.

Jumping, semmibe utazás, egy perc a nyár,
Majd zuhanás megint, a nagy élet beint.
(Csikidam, Csikidam, Csikidam!)
Vége a nyárnak, a bálnak, a combok bezárnak,
A góré, a nőm, a srácok mind hazavárnak.
De marad az álom, a színes való világról,
Jövőre újra kezdjük, naná, majd máskor!

Kiszellőztettem a szívem, lélegeztem, frisset vettem,
Kitörni innen, szabadság minden.

Napfény kell, és szerelem, autómat jól felszerelem,
Gyerünk, itt felforr a fejünk!
Parkolj a vízbe, de buli, táncolj, mint a trambulin,
Na, végre, sárkánnyal szállunk az égbe!

Napfény kell, és szerelem, vészhelyzet az életelemem,
Két fázis, jöhet már az extázis.
Jumping, semmibe utazás, egy perc a nyár,
Majd zuhanás megint, a nagy élet beint.