Aradszky László - Ma más a világ

(Így énekeltünk kézen fogva
rég az óvodában,
míg jó szüleink itthon űzték
és boldogan néztek ránk.
Ó, ó, mily kedves, engedelmes,
apró földi angyalkák!
Csúf szóval sose szóltak ránk.)

Ma más a világ, ma más a tempó,
ma minket nem becéznek, csak lenéznek.
Ó, ó, ó, azóta már a szívünk, mint a motor,
a vérünk forr és néha messze sodor
a szemtelenkedés, szemtelen szeszély.
Semmi baj, sose félj!

Miénk a világ, miénk a jövő.
Hagyjuk már, kérem szépen,
hogy volt régen!
Ö-ö-ö-összedűl talán e széles világ,
ha összegyűl egy banda, fürge diák.
A strandi réteken volna éhesen.
Semmi baj, sose félj!

Magnó, ha szól, táncolunk éjfélig.
Vár néhány pár szép lány.
Kibírjuk jól, míg a tájkép él itt.
Mind kedves, mind rendes.
Miénk a jövő, miénk az öröm,
és majd, ha kézen fogva szépen sorba
ú-ú-ú-útra kél és ballag már a diák.
Hogy mennyit ér, meglátja majd a világ.
Ne félj, hogy romba dönt a gomba bomba fönt!
Semmi baj, sose félj!

Magnó, ha szól, táncolunk éjfélig.
Vár néhány pár szép lány.
Kibírjuk jól, míg a tájkép él itt.
Mind kedves, mind rendes.
Miénk a jövő, miénk az öröm,
és majd, ha kézen fogva szépen sorba
ú-ú-ú-útra kél és ballag már a diák.
Hogy mennyit ér, meglátja majd a világ.
Ne félj, hogy romba dönt a gomba bomba fönt!
Semmi baj, sose félj!