Poór Péter - A régi melódiák

Összefutottunk az utcán, váratlan, sok év után
Örültem, hogy újra látlak, és te feljöttél hozzám,
Iszunk egy forró kávét, nem csapunk nagy dáridót
Halványan ég egy kis lámpa, míg hallgatjuk a rádiót

A régi szép melódiák, ma felcsendülnek újra
Ma éjjel csak mi táncolunk, meghitten összebújva
Ma újra feldereng a múlt, a régi bánat elcsitul
S egy mélyen rejlő elfelejtett érzés ismét lángra gyúl

Elmesélsz szép sorban mindent hogy alakult életed
Egyedül maradtál végül, talán jobb is azt hiszed
Tegnap még magányos ember, eddig így láttuk magunk
Egymásra találtunk mégis, mostantól ketten vagyunk

A régi szép melódiák, ma felcsendülnek újra
Ma éjjel csak mi táncolunk, meghitten összebújva
Ma újra feldereng a múlt, a régi bánat elcsitul
S egy mélyen rejlő elfelejtett érzés ismét lángra gyúl

Dúdold újra a zenét, érezd át az ütemét
Két kar lágyan átölel, de most hiába kérdezel
Mert arra senki nem felel, hogy őrült fejjel,
Akkor hogy válhattunk el

A régi szép melódiák, ma felcsendülnek újra
Ma éjjel csak mi táncolunk, meghitten összebújva
Ma újra felbolydult a múlt, egy pillanatra torkunk elszorul
S egy mélyen rejlő elfelejtett érzés ismét lángra gyúl