Én, József Attila musical - Tudod, hogy nincs bocsánat

Tudod, hogy nincs bocsánat,
hiába hát a bánat
Légy, ami lennél: férfi
a fű kinő utánad

A bűn az nem lesz könnyebb,
hiába hull a könnyed
Hogy bizonyság vagy erre,
legalább azt köszönjed

Ne vádolj, ne fogadkozz,
ne légy komisz magadhoz,
ne hódolj és ne hódíts,
ne csatlakozz a hadhoz

Maradj fölöslegesnek
a titkokat ne lesd meg,
S ezt az emberiséget,
hisz ember vagy ne vesd meg

Refr.

Megcsaltak, úgy szerettek,
csaltál s így nem szerethetsz
Most hát a töltött fegyvert
szorítsd üres szívedhez,

vagy vess el minden elvet
s remélj hű szerelmet,
hisz mint a kutya hinnél
abban, ki bízna benned

Emlékezz, hogy hörögtél
s hiába könyörögtél
Hamis tanúvá lettél saját igaz pörödnél

Atyát hívtál elesten,
embert, ha nincsen isten
S romlott kölködre leltél
pszichoanalizisben

Ne vádolj, ne fogadkozz,
ne légy komisz magadhoz,
ne hódolj, és ne hódíts,
ne csatlakozz a hadhoz

Maradj fölöslegesnek,
a titkokat ne lesd meg
S ezt az emberiséget,
hisz ember vagy, ne vesd meg


Megcsaltak úgy szerettek
csaltál s így nem szerethetsz
most hát a töltött fegyvert szorítsd szívedhez

Hittél a könnyű szóknak, fizetett pártfogóknak
s lásd, soha, soha senki nem mondta, hogy te jó vagy

Refr. (3x)