Zséda - A mindenségen át

Felhőkbe karcoltál, égboltra rajzoltál
Álmokba hajszoltál, s a film elszakadt
Halkabban távoztál a szélnél
Mert féltél, hogy nem vagy szabad

Még akarom hinni,
még akarom élni az elveszett csodát
Mert az ami szép volt,
és az ami széthullt úgy bánt

Hol jársz?
Követi lépted még a ház
Csak nevedet írja a kezem a hídra
Hol jársz?
Ahogy egy szédült csillagász
Csak kutatom ébren, a jeled az égen
Míg élek várok rád, a mindenségen át
Hol jársz?
Szemem a távolból vigyáz
És üzen egy csillag, hogy valahol itt vagy

Próbáltam lélekből, próbáltam méregből
Elfutni mindentől, de itt vagy velem
Hangod a csend mélyén is szól még
Bár jó rég, hogy nem vagy jelen
Az óra helyben áll
Mert nem vagy velem
Jöjj már

Hol jársz?
Követi lépted még a ház
Csak nevedet írja a kezem a hídra
Hol jársz?
Ahogy egy szédült csillagász
Csak kutatom ébren, a jeled az égen
Míg élek várok rád, a mindenségen át
Hol jársz?
Szemem a távolból vigyáz
És üzen egy csillag, hogy valahol itt vagy

Jön, megy, száll a nap
Így újból láttalak, láttalak
Egy álomképben
Föld, ég körbejár
Már nyugtot nem talál
Míg hozzám nem találsz

Hol jársz?
Követi lépted még a ház
Csak nevedet írja a kezem a hídra
Hol jársz?
Ahogy egy szédült csillagász
Csak kutatom ébren, a jeled az égen
Míg élek várok rád, a mindenségen át
Hol jársz?
Szemem a távolból vigyáz
És üzen egy csillag, hogy valahol itt vagy