Révész Sándor - Én és a francia lány

Oh! Jaj, jaj, jaj, jaj, jaj
Nem, hát erről semmiféleképpen nem akarok beszélni
Ez egy privát magánügy
Ja hát ha elmondanám a történetet
Akkor úgy szólna, hogy
De hát egyáltalán ez valakit érdekel
De honnan is kezdjem el
Ok, jó, ő a francia lány, rendben

Meghívást kaptam egy hajóra
A szerződésben az állt, hogy énekelnem kell
Oh-la-la-la

Átszeltük az óceánt
Így énekeltem, arról pedig tudtam
Hogy Floridába jönnie kell
Finom úri vendégekkel érkezett
Volt köztünk néhány nagynevű művész
Ez neki nagyon-nagyon imponált
Különösen Bobby, a bűvész
Én és a francia lány
Én és a francia lány

Soha senkit még nem vártam így mint őt
Hát persze ha azt még nem mondtam volna el
Mi nagyon-nagyon-nagyon szerettük egymást
De ahogy a bűvész, ő és én
Mi állandóan együtt voltunk
Ez egy idő után egy kicsit fárasztott
Ő még akkor természetesen a jó barát

A lány legalább négy nyelven beszélt
Tudod a bűvészeknek mindig szükségük van ilyen segítségre
Aki fogja a nyulat, a kalapot, a pálcát, a kártyát
Hívta őt is menjenek utazzanak a világba
Első cél talán Las Vegas
De ő maradt velem
Jamaicában reggie zenét hallgatunk
Áh, ez nagyon jó
Puerto Ricoban vettem neki egy nagyon szép kalapot
A Bahamákon együtt fürödtünk
Kolumbiában megszólalt: Jó napot

Februárban lejárt a szerződés hazajöttem
Azóta itt vagyok
Még három hét sem telt el
Kaptam tőlük New Yorkból levelet
Tájékoztatásul csak annyit közöltek
Hogy ott házasságot kötnek
Természetesen Bobby és ő

Au revoir
Ennyi a történet
Mademoiselle
Én és a francia lány
Én és a francia lány